Régen volt már ennyi mérges kígyó Magyarországon

Az idén 20 éves fennállását ünneplő Rákosivipera-védelmi Központban nyáron 40 nőstény összesen 523 utódja – 261 hím és 262 nőstény – jött a világra, július 24-én pedig megszületett a fajmegőrzést célzó tenyésztési program 5000. rákosi viperája is – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. 

Mint írják, az idei nyáron született kígyók átlagos tömege 2,6 g, átlagos hosszuk 14,5 cm volt. Az átlagos alomméret, az utóbbi 4 évben tapasztaltakhoz hasonlóan idén – a korábbi évek átlagán felüli – 13 egyed volt, mely a tartási körülmények javítását célzó beavatkozásoknak köszönhető. Az idei utódnemzedékkel együtt az eltelt két évtized alatt 5419 kígyó látta meg a napvilágot a Központban.

Ahogy korábban is írtuk, a rákosi vipera megmentésén és szaporításán már régóta dolgoznak a szakemberek, a mostani tenyésztési program pedig úgy tűnik, meghozta a gyümölcsét. Fontos kiemelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a mérges kígyók egyáltalán nem agresszívek, a rákosi viperák valójában egy meglehetősen kicsi, kifejezetten félénk, nagyjából 50 centiméter hosszú állatoknak számítanak.

Hazánkban összesen két mérges kígyó faj él, a keresztes, illetve a rákosi vipera – mindkettő fokozottan védett fajnak számít, utóbbi ráadásul Európa legveszélyeztetettebb mérges kígyója. Az állatok főleg rovarokkal bogarakkal és gyíkokkal táplálkoznak, a legnagyobb veszélyt pedig – az embereken kívül – a vaddisznók jelentik rájuk, de a túzok, a róka és még a sün is megeheti.

A rákosi viperák marása egyébként leginkább egy erősebb lódarázscsípéshez hasonlít. Ám a szakemberek szerint még mindig nagyon kevés az esély arra, hogy Magyarországon bárkit is megharapjon egy ilyen kígyó, hiszen egy rendkívül félénk, kis területen élő fajról van szó, amely főleg olyan környezetben érzi jól magát, ahol az emberek csak ritkán járnak. 

A Rákosvipera-védelmi Központ az MME és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 2004-ben létesült a nemzeti park területén. A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások, amelyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. A tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben megtörtént az első fogságban született rákosi viperák kibocsátása. A közlemény szerint ma már 1020 ivarérett rákosi vipera kerül ki helyreállított vagy természetes élőhelyére, 14 kibocsájtási helyszínen.