5 kivételes természeti látnivaló Magyarországon egy tavaszi felfedezéshez

Magyarország nemcsak építészeti szempontból tud különböző mesterműveket bemutatni, de szerencsére természeti látnivalók közül is bőven akadnak olyan helyszínek, amiket érdemes meglátogatni. Mutatunk öt természeti csodát hazánkban, amelyek felfedezése tökéletes hétvégi program lehet.

A Nagy-Hársas és a Somlyó vonulatai között nyúlik el az andezitbánya medrében kialakult apci tengerszem. A Széleskő-bányató néven is ismert kristálytiszta tó vize és az őt körbeölelő erdő már 1995 óta természetvédelmi területnek számít. A tavacskát 15-20 méter magas sziklafalak veszik körbe, amelyeket megmászva madártávlatból is megcsodálhatjuk a tengerszemet. A kirándulás alatt ráadásul nem muszáj az előre elcsomagolt szendvicsekre hagyatkoznunk, mert a környéken kialakított tűzrakóhelyeknek köszönhetően akár bográcsozásra is van lehetőségünk.

Ha már tengerszemek: 6 tündéri magyar tengerszem a tavaszi feltöltődéshez

A Mátraszele és Kazár között húzódó hegygerinc déli oldalán láthatjuk a különleges sziklaképződményt, a hullámos riolittufákat. A közel egy hektáron elterülő látványosság igazi ritkaságnak számít, hiszen egész Európában nem akad párja: a legközelebb Törökországban, Kappadókia régiójában találkozhatunk ilyennel. Keletkezése még 20 millió évvel ezelőttre, azaz a miocén korra vezethető vissza, és nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyagából alakult ki. Az érdekes formákat a víz eróziója okozta, a környéken pedig több sétaút is vezet.

Miskolcnak is van mivel büszkélkednie: Rendre ott van a negatív listákon, pedig Miskolc is remek látnivalókkal büszkélkedhet

Zánka és Monoszló közé bújtak be a Hegyestű látványos bazaltkúpjai, melyek a 330 méteres magasságot is meghaladják. Kialakulásukat a Balaton-felvidék évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenysége eredményezte, A sziklaképződmény érdekessége, hogy míg a Balaton felől egy szabályos kúp alakú hegynek tűnik, addig a második oldalon olyan, mintha egyenesen levágták volna. Ennek az oka, hogy a 20. század közepén kőbánya működött a területen, és az északi oldalt teljesen kitermelték. A tiltakozásoknak köszönhetően a bánya az 1970-es évekre bezárt, mára pedig zavartalanul pihenhet az egykori vulkán kürtőjéből fennmaradt Hegyestű.

Budapest szomszédságában, a Dunakanyar elején találkozhatunk a csak mesetóként ismert sződligeti horgásztóval. A tó területén az 1900-as évek elején még agyagbánya működött, a téglagyárat viszont veszteségesség miatt viszont 1915-ben be is zárták. A kiásott gödrök pedig a helyszínen maradtak, és idővel kialakultak bennük a kis tavacskák. A tó épségéért ma is a Sződligeti Sporthorgász Egyesület felel – ők kötötték egyébként össze az egykor még apró gödröcskéket –, a partokon fekvő horgászházikók pedig igazán mesebeli látványt nyújtanak. A kirándulás alatt a környéken hódokkal és vidrákkal is találkozhatunk, de a madárcsicsergésből sem fogunk hiányt szenvedni.

Ha Magyarország kevésbé ismert települései felé vennénk az irányt: 5 bájos magyar falu a Dunántúlon, ha elmenekülnél a város zajától

Salgótarjántól keletre, Kishartyán közelében található a 300 méter hosszú, és mintegy 30-40 méter magas homokkőfal, amit a kirándulók csak kőlyukként ismernek. A 13 hektár kiterjedésű védett területen az oligocén tenger üledékével találkozhatunk: a 30 millió évvel ezelőtti tenger partvonalán sárgásbarna, nagy kvarctartalmú homokkő halmozódott fel. Míg az alsó részen sötétebb és keményebb, addig a képződmény fölső rétege világosabb, lazább és helyenként kavicsos szerkezetű – itt egyébként cápafogakat is találtak.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!