2024-06-03
Ne ehhez az orosz tóhoz tervezd a nyaralást: könnyen belehalhatsz
Kevés olyan hely létezik a Földön, ami annyira életveszélyes, mint az Oroszország délnyugati határához közel található Karacsáj-tó. A radioaktív tó a mai napig a világ egyik legszennyezettebb területének számít, így nem ideális a nyaralásra.
A kazah határhoz közel helyezkedik el Földünk egyik legveszélyesebb helye, a Karacsáj-tó. A kockázatot már a neve is sejteti, hiszen a „karachay” fordításban annyit jelent, mint „fekete víz” vagy „fekete patak”.
A Karacsáj-tóval sok ideig semmilyen probléma nem volt, ám amikor a Szovjetunó a hidegháború elején elkezdte hulladéklerakóként használni, minden megváltozott. A tó környékén állt ugyanis a több mint 90 négyzetkilométert felölelő Majak néven ismert nukleáris komplexum, melynek építésébe még 1945-ben fogtak bele a szovjetek.
A cél egy olyan hely létesítése volt, ahol – az atombombákhoz is használt – plutóniumot tudnak előállítani.
A komplexum köré még egy várost is felhúztak: a Cseljabinszk-40 névre hallgató település létezését viszont annyira megpróbálták eltitkolni, hogy egészen 1989-ig nem szerepelt a térképeken.
Gondolkoztál már azon, hogy Mi történne az atomreaktorokkal, ha az összes ember eltűnne a Földről?
Hirosima és Nagaszaki bombázását követően a Szovjetunió minél gyorsabban fel akart zárkózni, ám a nagy rohanás miatt nem fordítottak túlzott figyelmet a biztonságra. A Majak felhúzása is hasonló körülmények között zajlott, a hulladékanyagok tárolása pedig ennélfogva nem élvezett prioritást: 1951-re pedig elértek arra a pontra, ahonnan már nem lehetett visszafordulni.
Ha nem akarták beszennyezni a környező folyót, akkor a Karacsáj-tó medencéjét kellett hulladéktárolóként használniuk.
Ahogy azt gondolnánk, a gyár munkásai egyre gyakrabban betegedtek meg: hajhullás, rosszullét, láz, hányás, általános gyengeség és fogyás volt megfigyelhető köreikben, és bár a szovjetek igyekezték szőnyeg alá söpörni a problémákat, egy robbanásos baleset végleg megpecsételte a környék sorsát.
A felforrósodott hűtőtartály robbanása miatt az egész térséget radioaktív por lepte be, és úgy tudni, hogy a katasztrófa nagyjából 270 ezer ember életét követelte.
Ugyan a szovjetek ezt sem verték nagy dobra, 1967-re már komoly gondokat okozott a szennyezés. A tó medre kiszáradt és poros lett, a szél pedig továbbvitte a környező településekre ezt a mérgező keveréket.
Ha már veszélyes helyek: A világ 14 legveszélyesebb helye, ahova egyetlen turistának sem szabadna ellátogatnia
@drive.magazine Hallottál már a Karacsáj-tóról? #drivemagazine #világ #russia #oroszország #lake #radioactive #tó ♬ The Sound of Your Fear slowed - Ghost Experiences
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által közétett jelentés szerint már az 1950-es években 500 millió Curie béta-radioaktív nukleoid került a tóba, ami ráadásul a talajvízbe is beszivárgott. A hulladéklerakó persze idővel megszűnt, de még az 1990-es években folytatott felmérések is 600-as röntgensugárzási-szintet mértek a tó partjától mindössze 10 méterre.
Szemléltetésképpen: a sugárbetegséghez már a százas sugárzás is elegendő, a négyszázas érték következtében pedig a legtöbb ember csupán egy hónap alatt meghalna.
Az atombomba atyjának történetéről is írtunk már: Ezen az apró szigeten töltötte Oppenheimer utolsó napjait
Így nem nehéz elképzelni, hogy aki akkoriban a tó partján üldögélt, az valószínűleg pár héten belül elhunyt. Miután a szovjetek elismerték a Majak létezését, több kutató is megvizsgálta a Karacsáj-tó radioaktív örökségének hatását.
A jelentések szerint a rákos megbetegedések száma 21, a szülési rendellenességek aránya 25, a leukémiában szenvedőké pedig 41 százalékkal nőtt meg a térségben.
Az elmúlt években azért javult a helyzet: egy 263 millió dolláros projektnek köszönhetően valamennyire sikerült orvosolni a szennyezettséget. A Karacsáj-tavat földdel, kővel és speciális betontömbökkel töltötték fel, de területe a mai napig a világ egyik legszennyezetteb pontjának számít.
(Forrás: hamuesgyemant.hu)
Fotó: Kilian Karger / Unsplash