2025-03-16
Égig érő betonóriások: 5+1 brutalista épület Budapesten
Bár az egyszerre monumentális és minimalista jellemvonásokat ötvöző építészeti irány főként az 1950-es és '70-es évek között hódított, az elmúlt év egyik legnagyobb filmszenzációja, A brutalista visszahozta a közbeszédbe a nyers betonrengetegeiről ismert stílust. A jó hír pedig az, hogy nem is kell messzire mennünk ahhoz, hogy megcsodáljuk a sokak körében megosztó brutalizmus pár lenyűgöző képviselőjét – elég csak felnézni néhány helyen a magyar fővárosban.
Az 1967-ben átadott Hotel Budapest mindenképp a város egyik legegyedibb szállodája. Kör alakú formája mellett szédítő, 15 emeletes magasságával is igen figyelemre méltó építmény. Belső tereibe belépve pedig valóban úgy érezhetjük, mintha fél évszázadot visszaugrottunk volna az időben. Emiatt nem csoda, hogy még manapság is korhű díszletként használják korabeli és modern filmek, illetve reklámok forgatásához.
Újpalota ikonikus épülete már 50 éve meghatározó eleme Budapest északkeleti panorámájának. A Tenke Tibor és Mentes Endre által tervezett, innovatív csúszózsalus technológiának köszönhetően mindössze egy év alatt felépült 20 emeletes torony a főváros legmagasabb lakóépületeként is ismert. Legfelső két szintjén egykor egy hatalmas víztorony működött, amely két, egyenként 300 köbméteres tartályával tíz évig biztosította Újpalota vízellátását.
Az Orvostudományi Egyetem Markusovszky Lajos Kollégiuma (közismert nevén „Rezső”) a Magyar Népköztársaság második ötéves terve (1961-65) idején épült. A maga idejében az ország egyik legmodernebb diákszállójának számított. Az építész, Ázbej Sándor átgondolt térhasználattal és egy sor újszerű megoldással tervezett épület azonban ma már igazi korlenyomat.
A lista összes tagja közül a Zuglóban található Magyar Iparszövetség székháza az, amelyik legjobban magán viseli a befejezetlen és nyert brutalizmus stílusjegyeit. A belsőépítészete, a fa alapanyagként való használata és a mai napig működő páternosztere valóban kiemeli „vetélytársai" közül. Sőt, monumentalitásával csak szinesíti az őt körbevevő eklektikus zuglói villanegyed látványát.
A 2014-ben átadott 4-es vonal technológiailag ugyan a legfejlettebb a budapesti metróhálózatban, állomásai mégsem mindig a legmodernebb látványt nyújtják. Elég csak megnézni a Fővám téri, a Móricz Zsigmond körtéri megállókat, de talán a Szent Gellért téri és Kálvin téri lejárónál a legészrevehetőbb az a monumentális kialakítás, amelyben jókora betoníveket és -tömböket pillanthatunk meg. Az építészetileg is különleges helyszíneket külföldön is elismerték, többek közt a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) nemzetközi kiválósági díját is kiérdemelte a metróvonal.
Buda legnagyobb és legszebb fekvésű temetőjében sétálni igazi kulturálist élményt kínál, emellett azonban sokan nem is tudják, hogy itt találjuk a főváros egyik legérdekesebb templomát. A Szabó István építész által megálmodott Farkasréti Mindenszentek Plébánia egy igazi brutalista vallási épület, amely bár szakrális részletekkel rendelkezik – az angyalszárnyú bejárat vagy a negatív feszület ezt jól mutatja – nem sorolható éppen a szokványos kialakítású keresztény kegyhelyek közé.
Olvasd ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!