Így éld túl a cápatámadást! – Tippek szakértőtől

A Mentalfloss kérdezte meg Paul de Geldert, hogy mégis hogyan lehet elkerülni ennek a veszélyes állatnak a halálos harapását. A cápatámadás valójában sokkal ritkább, mint hisszük, és nagyon ritkán végzetes: 2020-ban összesen 129 cápatámadást regisztráltak, ebből 75 volt nem kiprovokált támadás, ami azt jelenti, hogy a cápa természetes viselkedésének megfelelően reagált, azaz úgynevezett próbaharapással támadt. A cápa ilyenkor ki akarja deríteni, megfelelő táplálék van-e előtte – ezek nem életveszélyesek harapások, persze ettől még komolyan kell venni!

Arról már írtunk, melyek a legveszélyesebb tengerpartok a világon, de ez nem azt jelenti, hogy csak azokon a partokon mehetnek a part közelébe a veszélyes cápák. Egyáltalán melyek a veszélyes cápák? A Fővárosi Állatkert Kell-e félni a cápáktól? című írásában ezt a rangsort állította fel az emberre veszélyes cápákról:

„A cápák több mint ötszáz ismert fajából mindössze 34 azoknak a száma, amelyek hajlamosak emberre támadni, illetve amelyekről bármilyen adat fellelhető, hogy valamikor, valamilyen ok miatt emberre támadtak – írják. – Ám még ezt a 34 fajt is három csoportba oszthatjuk veszélyességük mértéke alapján."

• A legveszélyesebbek: fehér cápa, tigriscápa, bikacápa, óceáni fehérfoltú cápa
• Közepesen veszélyes fajok: szürke szirtcápa, bronzcápa, galápagosi cápa, feketevégű cápa, karibi szirtcápa, sötétcápa, sarlós citromcápa, kékcápa, nagy pörölycápa, homoki tigriscápa, röviduszonyú makócápa
• A kevéssé veszélyes cápák: grönlandi cápa, fehérfoltú szirtcápa, kecses szirtcápa, disznószemű cápa, fonócápa, selyemcápa, feketefarkú szirtcápa, feketeúszójú szirtcápa, gangeszi cápa, a citromcápa, a közönséges pörölycápa, fehérfoltú szirtcápa, heringcápa, rozsdás dajkacápa, pettyes dajkacápa, hétkopoltyús tehéncápa, világítócápa, leopárdcápa, Port-Jacksoni cápa

Paul de Gelder, aki a 2009-es balesetben elveszítette az egyik lábát és fél karját, máig váltig állítja, hogy a cápabalesetek sosem a cápa hibájából történnek, nekik ez a természetes, ösztönös a viselkedésük, nekünk, embereknek kell alkalmazkodni a tenger olykor veszélyes környezetéhez és megtanulni túlélni egy esetleges támadást.

1. Ne pánikolj!

Ha hirtelen egy ragadozó kerül elénk, ösztönösen menekülnénk – na ezt a késztetést kell azonnal leküzdeni! A cápa azonnal támadni kezd, ha megérzi, hogy félünk és elkezdünk menekülni. Ne felejtsd el, ha a közeledben van egy cápa, még nem biztos, hogy a cápa éhes és támad. „Amikor cápákkal úszunk, 10 emberből 9 azt mondja utólag, hogy nem érezte, hogy a cápa meg akarta volna támadni, inkább csak kíváncsi volt" – mondja de Gelder.

2. Tartsd a szemkontaktust!

A kutyákhoz hasonlóan a cápák is tisztelik a magabiztosságot. „Tartsd rajta a szemed. Mutasd meg neki, hogy te is ragadozó vagy! – tanácsolja a profi búvár. – Ha a cápa közeledik, finoman, nem erőszakosan, told el az orrát, ezzel tudatod vele, hogy nem vagy engedelmes."

3. Ne hagyd magad!

Ha a cápa eldöntötte magában, hogy táplálék leszel, akkor csak küzdj! Amikor támad a cápa, ne hagyd magad, mindig küzdj ellene, mert a fent említett „kóstoló harapása" is lehet életveszélyes. „Amikor a cápa megragadott, nyomást éreztem – mondja de Gelder saját támadásáról. – De nem éreztem, hogy a fogak belém mélyedtek volna, egészen addig nem éreztem fájdalmat, amíg el nem kezdett rázni és tépni." Jobb ellenszegülni, mint hagyni magunkat – rúgkapálj, üsd, ficánkolj, hogy ne találjon könnyen fogást, érezze, hogy nem adod fel! Ha van nálad fegyver, mindenképp használd: késsel célozd meg a cápa kopoltyúit vagy a cápa alsó felét, de sose szúrd a hátán, mert ott nem tudsz elég mély sebet ejteni rajta.

4. Sérüléskor emeld fel a karod!

Ha szerencsés vagy, és a küzdelem, harapás után a cápa elveszti az érdeklődését, akkor mindenképp menj biztonságos helyre, hajóra, partra. Ha a cápa belemart a karodba, emeld fel a végtagot a fejed fölé, de minimum a szíved magassága fölé. Amikor de Gelder már biztonságban volt és lefektették, még volt annyi ereje, hogy megemelje a kezét, így maradt életben.

5. Bármi történt, ne nézz a sérülésre!

A vadállatok brutális sérüléseket okoznak, de Gelder azt mondja, nem akart az életveszélyes lábsérülésére nézni, nehogy sokkba kerüljön. „Olyan ez, mint amikor egy kisgyerek megvágja az ujját: addig nem kezd el sírni, amíg nem lát vért. Tudtam, hogy valami baj van a lábammal, de nem tudtam, hogy mi. Tudatában voltam, hogy szörnyű lehet az állapotom, de nem arra koncentráltam.”