2024-02-29
10 leves, 10 ország: levesötletek, ha a konyhából járnád be a világot
Legyen szó egy szívmelengetően húsos, egy frissítően hűvös vagy éppen egy krémes fogásról, a leveseket minden országban szeretik. Mi több, a legtöbb nemzetnek van egy jellegzetes levese, ami általában a helyi hozzávalókra és az adott térségben népszerű fűszerekre alapozik. Mutatunk tíz olyan levest, amivel könnyedén nemzetközi hangulatot teremthetünk otthon!
Japán tradicionális étele, a miso leves minden japán konyhában, étteremben megtalálható. A húsleves alapú ételt úgy készítik, hogy az általában szója, rizs vagy árpa erjesztéséből nyert miso pasztához forró vizet öntenek. A levesnek számos változata létezik:
míg egyes receptekben tofuval és tengeri algával, addig Japán más pontjain hallal vagy éppen zöldségekkel dobják fel.
A borscs leves bár eredetileg Ukrajnából származik, Oroszországban és egész Kelet-Európában népszerű ételnek számít. Alapját a cékla adja, aminek köszönhetően a leves élénkvörös, rózsaszínes színben pompázik. A borscs a céklán kívül gyakran tartalmaz különböző gyökérzöldségeket és hüvelyeseket, de nem ritka, hogy paradicsomot és húsokat is belefőznek. A forró levest a hagyomány szerint egy kis joghurttal vagy tejföllel ízesítik.
Ahhoz, hogy egy ínycsiklandó ribollitát együnk, nem muszáj Toszkánáig utaznunk: a rusztikus, többek között fekete káposztából, canellini babból, krumpliból és répából készült leves rendkívül laktató fogás, melynek különlegességét a levesbe főzött szikkadt kenyér adja.
Az olasz esküvői leves története egészen kaotikus: Az olasz esküvői leves, ami egy félrefordításnak köszönheti hírnevét
A spanyol gasztronómia egyik különlegességének számít a hidegen tálalt gazpacho. A nyári meleget ellensúlyozó krémes levesbe paradicsomot, uborkát, paprikát, fokhagymát, olívaolajat és egy kis kenyeret raknak. A levest általában jéggel együtt turmixolják össze azért, hogy a zöldségek megtartsák élénk színüket.
Ma már a gazpachónak is többféle változata létezik, így például tökből vagy krumpliból készült receptekkel is kísérletezhetünk.
A modern gasztronómia egyik legnagyobb kedvencének számít a Vietnámból származó pho leves. Az étel intenzív ízét a lassú főzés és a recepthez használt gyömbér, halszósz újhagyma, valamint a csillagánizs adja. A főtt rizstészta mellé többféle zöldséget, illetve ízlés szerint húst is használhatunk.
Bár a tom yum eredetileg egy thaiföldi ételnek számít, a környező országokban – így például Malajziában, Kambodzsában és Laoszban – is rengeteg változattal találkozhatunk. Az aromás, fűszeres étel fő összetevői közé tartozik a citromfű, a kaffír lime levél, a halszósz, a chilipaszta, a hagyma és a limelé, fehérjeként pedig rendre garnélát használnak.
A Marseille vidékéről származó bouillabaisse egy klasszikus francia étel, amit többféle halból szoktak elkészíteni.
Úgy tartják, hogy a leves a kezdetekben a szegények étele volt, akik azokat a tengeri herkentyűket főzték bele, amiket a halászok nem tudtak eladni.
A Vince szerint ahhoz, hogy bouillabaisse-nek nevezhessünk egy levest, annak legalább négy „alaphalat” kell tartalmaznia: vörös sügért, angolnát, gurnardot és skorpióhalat. Ezekhez általában egyéb tengeri állatokat, így például kagylókat és garnélát szoktak hozzáadni, a levest pedig fokhagymával, babérlevéllel, sáfránnyal és citromhéjjal ízesítik.
A klasszikus hagymaleves is igazi francia jellegzetesség: A leves, ami egykoron paraszti étel volt, ma viszont a francia konyha ékköve
A Közel-Kelet egyik jellegzetes étele, a harira egy rendkívül gazdag, laktató levesnek számít, amit a hagyomány szerint különleges alkalmakkor fogyasztanak. A pikáns és fűszeres levest marhahúsból, csicseriborsóból, paradicsomból készítik, amikhez fűszerként kurkumát, gyömbért, koriandert, köményt és petrezselymet adnak hozzá.
A Mexikóból származó menudo Latin-Amerika egyik nagy kedvence, így a recept országonként eltérhet. A hagyományos mexikói változat szerint a levesbe pacal, chili, paradicsom, limelé, hagyma, oregánó és koriander szokott kerülni.
Mexikóban létezik egy másik tradicionális recept: A mexikói tortilla leves, amivel már az aztékok is kísérleteztek
A skandináv országokban, ezen belül is főleg Finnországban elterjedt lohikeitto egy póréhagymából, burgonyából és sárgarépából készült leves, amit általában friss lazacfilével tálalnak. Az északi konyhára jellemző egyszerű fűszerezés ebben a fogásban is megmutatkozik, amihez kaprot, borsot és sót, valamint egy kis tejszínt vagy tejet szoktak hozzátenni.