Először történt ilyen magyar gólyával a madárgyűrűzés 117 éve alatt
A kép csak illusztráció
Fotó: Davor Denkovski, Unsplash

2025-10-02

Először történt ilyen magyar gólyával a madárgyűrűzés 117 éve alatt

Kőszegen, a Chernel-kertben működik egy különleges gólyaudvar, ami egy kész menedék a röpképtelen madarak számára. Itt született az idei évben az a fiatal gólya, amit most példátlan módon Franciaország déli részén találtak meg. 

Az Őrségi Nemzeit Park néhány napja kapta az értesítést, hogy július közepén Franciaország déli részén, pontosabban Montélimar városánál szúrták ki egyik, még az idei évben született gólyájukat. A fióka a Chernel-kert gólyaudvarában született meg a tartósan röpképtelen gólyáknak készített, földi fészekben, mégis: máris közel ezer kilométert repült Franciaországba. 

Újabb remek hír érkezett kőszegi mentőközpontunk egyik védencéről! Néhány napja kaptuk az értesítést, hogy július...

Posted by Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság on Wednesday, October 1, 2025
Gondolhatnánk, hogy ebben semmi szokatlan sincs, a valóságban viszont a magyar madárgyűrűzés 117 éves történetében ez volt az első alkalom, hogy Franciaországban került meg egy magyar gyűrűs fehér gólya.

A történés nemcsak emiatt érdekes, hanem azért is, mert ebből következtetni lehet a madarak vonulására. A kelet-európai gólyák java része viszont egy teljesen más irányba szokott utazni: először a Boszporusz fölött kelnek át, majd a Földközi-tenger keleti partvidékén, később a Szuezi-öböl mentén érnek el Afrikába. Ezurán a Nílus folyását követve jutnak el a telelőhelyüknek számító kelet-afrikai szavannákra, sőt: egyes példányok akár Dél-Afrikáig is elrepülnek. 

Ezzel szemben a nyáron észlelt gólya más utat választott magának: mint a nemzeti park írja, munkatársaik már korábbi esetek miatt sejtették, hogy a hazánkban költő gólyák többségével ellentétben a nyugati határ közelében élő madarak nem a fenti módon érik el Afrikát, hanem valamelyik Nyugat-Európát, a Gibraltári-szorost vagy az olasz csizmát érintő útvonalon át. 

Ez már csak azért is érdekes, mert a hosszú – akár napi 8-10 órás – utak megtételéhez a gólyák nem kizárólag saját erejükre támaszkodnak; energiaspórolás miatt általában a meleg légáramlatok tetejére ülnek fel. A Földközi-tengeren fölötti levegő ezzel szemben ritkán melegszik fel annyira, hogy az ideális legyen a gólyáknak, így ellentétben a magyar gólyák java részével, ez a gólya is feltételezhetően olyan kerülőútvonalon jut el Afrikáig, amely a Gibraltári-szorost érinti majd. 

(Forrás: Sokszínű Vidék)

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!