Így ünnepelnek máshol: sokszínű hagyományok a világban

A hanuka a zsidó naptárhoz igazodik, amely a holdcikluson alapul. Emiatt a Gergely-naptár szerint évről évre más időpontra esik: 2025-ben december 14. és 22. között ünneplik, míg a zsidó naptárban az időpont állandó. A fény ünnepének is nevezik, hiszen az ünnepi időszak alatt minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg a kilencágú hanukián. Ezzel emlékeznek meg a Makkabeusok szíriai görögök felett aratott győzelméről, a jeruzsálemi szentély megtisztításáról és újraavatásáról. A hagyomány szerint ekkor a hétágú szent gyertyatartó, a menóra nyolc napon át égett.

Hanuka alatt továbbá olajban sült ételeket, a gyerekek pedig a trenderlivel, egy négyoldalú pörgettyűvel játszanak. Akárcsak karácsonykor, hanuka idején is van ajándékozás, gyakran az ünnep minden napján.

A Las Posadasra december 16. és 24. között kerül sor, mely a latin-amerikai, mexikói, guatemalai, hondurasi, kubai, spanyol és az Egyesült Államokban élő spanyolajkúak ünnepelnek. Az ünnepet 1586 óta tartják, elsősorban Mária és József Nazaretből Betlehembe tartó utazásáról emlékeznek meg. Kezdetben még az azték mitológia főistene, Huitzilopochtli tiszteletére rendezték, ám az evangelizáció után ez átalakult a ma is ismert formájára.

A Las Posadarát minden régióban eltérően ünneplik, de rendszerint egy körmenettel kezdődik, amikor gyertyákkal, énekelve vonulnak fel. A tömeget két, Máriának és Józsefnek öltözött személy vezeti. Az ünnep alatt minden estéjén ajándékoznak és imádkoznak, illetve a piñata is előkerül. Ezt hagyományosan papírmaséval bevont agyagedényből készítik, és élénk színű selyempapírral festik ki. Végül édességgel, gyümölccsel vagy más finomsággal töltik meg.

A kínai holdújév a világ lakosságának mintegy egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, amelyet Kína mellett számos más kelet-ázsiai országban is megtartanak. Az ünnepi időszak a kínai naptár első hónapjának 15. napján, a Lámpásfesztivállal zárul. Bár maga az ünneplés nagyjából két hétig tart, az ehhez kapcsolódó utazási időszak akár 40 napot is felölel, és az egyik legintenzívebb gazdasági periódust jelenti Kínában: ilyenkor emberek százmilliói kelnek útra.

A holdújév idején a családi összetartozás, a megbocsátás és a béke kerül előtérbe. Az ünnep zárásaként országszerte lámpásokat gyújtanak, innen ered a Lámpásfesztivál elnevezés is. A látványos eseményeket tűzijáték, oroszlán- és sárkánytánc kíséri, míg az ünnepi asztalra hagyományosan a tangyuan gombóc kerül, amelyet édes levesben tálalnak.

A kwanzaát Afrika egyes részein ünneplik, de az Egyesült Államokban az afroamerikai közösségek is hűen ápolják a hagyományt. December 26. és január 1. között a családok dalos-táncos összejöveteleket tartanak, amelyeken a mese- és versmondás is fontos szerepet kap. Az afrikai dobok hangja és a közös, hagyományos étkezések szintén elmaradhatatlan részei az ünnepnek.

A hét éjszaka mindegyikén egy gyermek gyújtja meg a gyertyát a kinarán – a kwanzaához kapcsolódó, hétágú gyertyatartón –, majd a család a hét alapelv egyikéről, az afrikai kultúra értékeit közvetítő gondolatról beszélget. Az ünnepsorozat december 31-én egy afrikai lakomával, az úgynevezett karamúval zárul.

Japánban kevesen, mindössze a lakosok 1-2 százaléka vallja magát kereszténynek. A távol-keleti országban azonban sajátos módon, de megtartják a karácsonyt, és inkább a barátok és párok ünnepeként gondolnak rá. A másik érdekesség, hogy ilyenkor mindenkinél csirke kerül a karácsonyi asztalra, így rengeteg japán a KFC-ből veszi meg a vacsorát. Ez a gyorsétteremlánc 1974-es kampányával kezdődött, melyet „Kentucky for Christmas!"-nek neveztek el.