Ha lesz rá hajlandóság, akár el is tűnhetnek a kondenzcsíkok az égboltról Ha lesz rá hajlandóság, akár el is tűnhetnek a kondenzcsíkok az égboltról
Fotó: Fotó: William Hook / Unsplash

2024-02-02

Ha lesz rá hajlandóság, akár el is tűnhetnek a kondenzcsíkok az égboltról

A repülőgépekből származó károsanyagok ugyan csak csekély százalékban (3,5%) felelősek az emberi tevékenységhez köthető globális felmelegedésért, egy kis változással a légiközlekedésben mérsékelhető lenne a kondenzcsíkokból származó szennyeződések mértéke. A megoldást már egy ideje keresik, egy új kutatás szerint viszont úgy tűnik, hogy egy egyszerű változtatással jócskán csökkenhet a repülőgépek környezetre gyakorolt negatív hatása.

Mik is azok a kondenzcsíkok?

Kondenzcsíkoknak nevezzük azokat a repülőgépekből származó felhősorokat, amelyek a motorok kipufogógázában lévő vízgőz kondenzációja (lecsapódása) és megfagyása során keletkeznek.

A folyamat során a 10-13 ezer méteres magasságban haladó repülőgépek üzemanyaga vízzé és szén-dioxiddá ég el, de az égéstermék a szén-dioxid mellett tartalmaz még kén- és nitrogén-dioxidot, valamint némi kormot is – a szén-dioxid így csupán nagyjából egyharmadát teszi ki a gépekből származó kibocsátásnak. A fent említett (káros)anyagok úgynevezett kondenzmagokként funkcionálnak, amik elősegítik, hogy a levegőben lévő párából felhő képződjön – a felhőképződéshez ugyanis mindig szükség van egy kondenzmagra és egy kondenzáló anyagra, ami jellemzően a víz.

Ahogy a QZ is írja, légköri jelenségek miatt a jelenség során jégrészecskék keletkeznek: a vízpára a szilárd szemcsékre tapadva és megfagyva hozza létre ezt a felhőszerű képződményt. Ezek a kondenzfelhők pedig elnyelve a sugárzásokat, melegítő hatást gyakorolnak környezetükre.

Áttörő kutatás

A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatói azt vizsgálták meg, hogy vajon befolyásolná-e a káros anyagokkal teli kondenzcsík-képződést az, ha a repülők a megszokottnál alacsonyabban – tehát kevésbé meleg légkörben – közlekednének.

Fotó: Heritage Images / Getty

Ez alapján egy modellt is készítettek, ami bemutatná, hogy hogyan kéne közlekedniük a repülőgépeknek ebben az esetben. Ehhez közel hatmillió repülés adatait használták fel, amit a meteorológiai léggömbök globális hálózatából származó, a hőmérsékletre és a páratartalomra vonatkozó mérési adatokkal egészítettek ki.

Az eredmények azt mutatták, hogy a járatok mintegy felének elegendő lenne maximum 600 méterrel alacsonyabb magasságban repülnie ahhoz, hogy kiküszöböljék a kondenzcsíkok képződését.

A Boeing szorult helyzetben van: Újra repülhetnek a Boeing gépei, de az utasok már nem bíznak a Max 9-esekben

A Qubit cikke szerint ugyan erről a megoldásról nem először lehetett hallani, ám a holland kutatók voltak az elsők, akik annak is utánajártak, hogy mennyivel több üzemanyagra lenne szükségük a repülőgépeknek a magasságváltoztatáshoz.

Egyes légitársaságok egyébként már tesztelik is tervet; az American Airlines például tavaly már 70 tesztrepülést hajtott végre a kondenzcsík-adatok figyelembevételével.

Ráadásul a jelentésük szerint így felére tudták csökkenteni a kibocsátást

A repülési sebességet érintően is érdekes fejleményekről lehet hallani: Kigurult a hangárból a NASA szuperszonikus repülője, ami a Concorde utódja lehet

Fotó: Eduardo Velazco Guart / Unsplash

Egyes légitársaságok is becsatlakoztak

Az Etihad Airways pedig már le is szerződött a SATAVIA nevű brit startuppal, mely együttműködés hatására a légitársaságnak a startup által szolgáltatott időjárási modellek segítségével sikerült kondenzcsíkmentes útvonalakat kialakítania.

Több mint száz tesztrepülést követően a SATAVIA eredményei szerint a kondenzcsíkok elkerülése tízszer nagyobb pozitív éghajlati előnnyel jár, mint amekkora kárt okoz a megnövekedett üzemanyag-használatból származó többletkibocsátás.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!