2023-04-07
7 különleges húsvéti hagyomány a világon
Antigua és Barbuda legnépesebb szigetén minden utat színes „szőnyegek” borítanak nagyhéten, a nagypénteki körmenetre készülve. A virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készült szőnyegeket a város útjaira terítik, melyeken gyakran feltűnnek a maja hagyományok szimbólumai és a guatemalai történelem egyes jelenetei. Egyes darabok, akár egy méteresek is lehetnek, és míg a bonyolult műalkotások tervezése hosszú hónapokat vehet igénybe, élettartalmuk annál rövidebb: mivel közvetlenül azokon haladnak körmenet során, egytől egyig megsemmisülnek.
Boszorkányok Finnországban
Az északi országban a gyerekek színes ruhákba bújnak, szeplőket festenek az arcukra, és így ünneplik a húsvétot Finnország keleti (itt Virágvasárnap), és nyugati (itt pedig Nagyszombaton) részén. A kis boszorkányok színes tollakkal és krepp papírral díszített fűzfavesszőkkel járnak házról-házra, és mondókába foglalt áldásokkal űzik el a gonosz szellemeket, amelyért aztán csokit kapnak a házigazdáktól.
Fotó: Shutterstock
A görögkeleti vallás híveinél egyáltalán nem divat színes tojásokat festeni. A görög hímestojások kizárólag a piros különböző árnyalataiban pompázhatnak, amelyek egyrészt az újjászületést, másrészt pedig Jézus vérét, Isten fiának feltámadását szimbolizálják. Igaz, hogy a vörös szín kötelező, azonban az már az alkotókra van bízva, milyen árnyalatot kevernek ki pontosan, és milyen egyedi, absztrakt mintát álmodnak meg a tojásokra.
Papírsárkányok Bermudán
A bermudaiak vidám eseményekkel, egyedi ételekkel és istentiszteletekkel ünneplik a húsvétot. A Nagypénteket szinte mindenki hagyomány szerint a szabadban a tölti, hogy büszkén mutassák be saját készítésű papírsárkányaikat, majd azokat egy jellegzetes, búgó hanggal táncoltassák meg a levegőben. A bermudai sárkányok általában élénk színűek, egészen merész, geometrikus mintákkal tarkítva. A brit szigetcsoporton az ünnepi ételek sem szokványosak, hiszen sonka és tojás helyett tőkehalas süteményt fogyasztanak majonézzel és csípős szósszal, valamint forró zsömlét, ami leginkább szendvics formájában kerül az asztalra.
Fotó: Getty Images
A katalán Verges városában Nagycsütörtökön egy hagyományos, a középkor óta fennmaradt haláltáncot, úgynevezett „dansa de la mort” járnak el. Itt csontváz-jelmezbe bújt táncosok játsszák el a Passió legfontosabb jeleneteit. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át tart, egészen kora reggelig. Egyértelműen ez Spanyolország egyik legfurcsább húsvéti hagyománya, de nézők ezrei csengetik ki a kisebb összegű belépőt, hogy láthassák a felvonulást, amely a falu középkori központjában zajlik.
Krimiolvasás Norvégiában
A helyiek szívesen töltik síeléssel, sífutással vagy egy jó krimiregény olvasásával, esetleg egy hasonlóan izgalmas film megnézésével a húsvétot. Nem nehéz ilyenkor krimire kapcsolni a tévében, hiszen a nemzeti és a kereskedelmi csatornák hosszú órákon keresztül kizárólag bűnügyi filmeket sugároznak, ahogyan a könyvesboltok is megtelnek az izgalmas detektívregényekkel. A hagyomány állítólag 1923-igy nyúlik vissza, amikor egy könyvkiadó új krimijét népszerűsítette az újságok címlapjain. A hirdetések annyira hasonlítottak a valódi hírblokkokra, hogy az emberek nem tudták, hogy reklámfogásról van szó, de kedvet kaptak a fekete történetekhez, és mindenki gyorsan beszerzett egy hátborzongató könyvet, és azt olvasgatták ünnep alatt. Ebből is látszik, hogy Norvégiában a legnagyobb keresztény ünnepet valójában pihenéssel és kikapcsolódással töltik az emberek.
Lányok „ostorozása" Csehországban
A cseh hagyomány szerint a fiúk húsvét hétfőn szalagot kötnek egy fűzfaágakból készült ostorra, majd azzal „ostorozzák” meg a lányokat, így kívánva nekik egészséget és szerencsét. A helyi nők egyre inkább szeretnének megszabadulni az ütlegelős tradíciótól, de sokak szerint ezeket a szokásokat igenis tisztelni és gyakorolni kell, még ha többeket kellemetlenül is érint ez a hagyomány.
Szöveg: Sinkó Edit
Fotó: Shutterstock
