2024-05-20
Milyen nyelven beszéltek Észak-Amerikában a felfedezések előtt?
Annak ellenére, hogy – az Antarktiszt leszámítva – az amerikai kontinens volt az utolsó, ahova eljutottak az emberek, a történelem során ehhez a földrészhez köthető a valaha beszélt nyelvcsaládok mintegy fele. Ezeknek a dialektusoknak az eredetét egy friss kutatásban vizsgálták, az eredmények pedig egészen meglepőek.
Egy érdekes tanulmányban jártak utána az Észak-Amerikában beszélt nyelvek eredetének: a kutatás szerzőjének sikerült a térségben valaha beszélt dialektusokat visszavezetnie a történelem előtti, ősi gyökerekre. Mindez alapján úgy tűnik, hogy
minden észak-amerikai dialektus a két ősi szibériai anyanyelv egyikéhez köthető, amelyek 24, illetve 14 ezer évvel ezelőtt jutottak el a kontinensre.

Fotó: Tyler Nix / Unsplash
Legalább egy évezreddel azelőtt, hogy a legelső angol, spanyol, francia vagy holland szavak elhangzottak volna Észak-Amerikában, a kontinens mintegy kétszáz különböző nyelvcsalád hangjától zengett – ismerteti a helyzetet az IFL Science.
A feltételezések szerint az első ilyen nyelvjárás akkor bukkanhatott fel a térségben, amikor a jegesedés hatására a pleisztocén idők (2,5 – 0,01 millió évvel ezelőtt) végén megnyílt az átjáró Szibéria és Alaszka között.
A Toki Pona egy érdekes kísérlet eredménye: A mesterséges nyelv, ami kevesebb mint 150 szóval dolgozik
@drive.magazine Hávárjú????????????? #drivemagazine #világ #america #english #language #nyelv #amerika #felfedezés #történelem #history ♬ Gnossienne No. 1 - Bishara Haroni & Artlist Classics
Azt viszont nehezebb megállapítani, hogy ez hogyan terjedt és hogyan fejlődött az évek során.
A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem neves nyelvésze, Johanna Nichols megpróbálkozott felgöngyölíteni ezt a történetet. A nyelvész mintegy 60 különböző észak-amerikai dialektus szemantikai (a nyelvek tartalmi, gondolati összefüggéseit vizsgáló részterület – a szerk.) jellemzőit hasonlította össze.
E nyelvek csoportosításhoz Nichols 16 olyan nyelvi szerkezeti jellemzőt vizsgált meg, amelyekről bizonyosan vagy feltételesen tudható, hogy egy adott nyelvcsaládhoz, térséghez vagy nyelvi altípushoz köthetők.
Ilyen jellemzők például – az olaszban vagy a spanyolban is használt – női/férfi nemű főnevek, a számnevek és az „n-m” személyes névmások. Utóbbi alatt azokat a személyes névmásokat értjük, melyek egyes szám első személyben (E/1) n betűvel, míg egyes szám második személyben (E/2) m betűvel kezdődnek.
És azt tudtad, hogy Egyetlen ember maradt, aki beszéli azt az ősi nyelvet, amiben nem létezik az „igen" és a „nem"?

Nichols végül mindegyik nyelvet két alapító populációra tudta visszavezetni; a fentebb említett szibériaiakra.
A szibériaiak első két hulláma (15-25 ezer évvel ezelőtt) ebben az időben a jegesedés miatt nem volt képes a Columbia-folyótól északra letelepedni, így a társaságok Kalifornia, illetve Oregon államaiban „vertek sátrat”, megalkotva az amerikai nyelvek első különálló csoportját.
A következő hullám csak később, nagyjából 14 ezer éve érkezett meg a kontinensre a szintén fent említett, Szibéria és Alaszka közti folyosó létrejöttével. Nichols szerint az első csoportok főleg az „n-m” névmások használatáról azonosíthatók, míg az utána következő társaság tagjainak beszédét a toldalékok egymásra halmozásával alkotott mondatok jellemezték (Clovis-kultúra).

Fotó: James Morden / Unsplash
A szibériaiak egy negyedik hullámban is eljutottak Észak-Amerikába nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt. Ez a csoport keveredett a már ott élőkkel, ami végül egy olyan nyelvcsalád kialakulásához vezetett, amely különbözött a Kaliforniában és Oregonban beszélt dialektustól.
Ez a nyelv vált végül a csendes-óceáni térség lingua francájává (közvetítőnyelvévé*), amit már a legkorábbi telepesek is használtak.
(*ma nagyjából ezt a szerepet tölti be az angol)
Még több nyelvészet: Furcsa nyelven beszélnek a világűrben

Tehát Nichols kutatásának eredményei arra engednek következtetni, hogy két, strukturális szempontból különböző és szemantikailag sokszínű ősi szibériai nyelvi csoport alkotta meg az egész amerikai populációt.
Érdekesség, hogy a nyelvész szerint
„az alapító nyelvek domináns szerkezeti jellemzői még a mai napig is tükröződnek a modern nyelvi csoportokban.”
Ez annyit jelent, hogy az észak-amerikai dialektusok elterjedését továbbra is azok a jégkorszak idején történt események határozzák meg, melyek hatására megnyíltak a kapuk a két kontinens között.
