2024-03-28
Ezt kell tudni Európa kulturális fővárosairól
Az Európai Unió nagysikerű kezdeményezése már 1985 óta hívja fel a figyelmet a kontinens sokszínű kulturális örökségeire. A cím minden évben más városhoz kerül: 2024-ben az ausztriai Bad Ischl és Salzkammergut régió, az észtországi Tartu és a norvégiai Bodø mutathatják be értékeiket. Kedvcsináló a kontinens kulturális fővárosairól, amiket érdemes lesz meglátogatni egész évben!
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programot még 1985-ben indította el az Európai Unió azzal a céllal, hogy a kitüntetéssel elősegítse Európa – sokszor ismeretlen – úti céljainak turizmusát. A kiválasztott városok a cím elnyerése révén egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák a helyi művészetüket és a kultúrájukat.
Tavaly a görög Eléfszina, a román Temesvár és a magyar Veszprém nyerte el a díjat, idén pedig
Észtország, Ausztria és Norvégia városainak ítélték a kitüntetést.
Az alpesi hegyvonulatokról, több tucat taváról és gazdag történelméről ismert Salzkammergut régió 23 települése együttesen nyerte el az idei díjat, de az Európa Kulturális Fővárosa projekt központjának Bad Ischl települése tekinthető. A turisták körében is népszerű alpesi térséget általában természeti adottságai miatt látogatják meg: hegyvidéki tájai, kristálytiszta tavai és zöldellő mezői tökéletesek azok számára, akik egy kis aktív pihenésre vágynának.
A régió egyik legfontosabb városára, Bad Ischl-re már régebben is felfigyeltek, többek között Ferenc József császár és Sissi hercegnő is előszeretettel nyaralt területén. Vidéki osztrák település egyébként még nem részesült a díjban, így a 2024-es év fokozottan nagy ünneplésre ad okot. Idén a legtöbb esemény a régió történelmére, a környezetvédelemre és a (túl)turizmusra helyezi a hangsúlyt.
- A hatalom és hagyomány a kulturális identitás témáját járja körül: a sóbányászattól a Habsburg uralmon át a világháborús időszakik, a változatos programok bemutatják, mekkora nyomot hagytak az adott történelmi időszakok a régióban.
- A kultúra áramlása programkör szokatlan, újkeletű kulturális és művészeti formákra fókuszál, ezeket kiállítások, beszélgetések és különböző installációk segítségével tárják a látogatók szemei elé.
- A Sharing Salzkammergut témakör a turizmusra, a fenntartható utazásra és a különböző fejlesztésekre összpontosít.
- A vidéki területek szerepének fontosságát pedig a GlobaLokal programsorozat keretében vitatják meg.
A DW cikkében kiemeli, a kiállítások között lesz például olyan,
ami a nácik által elrabolt műalkotásokat mutatja be, akik a második világháború idején a környékbeli hegyi alagutakba rejtettek el több műkincset, alkotást.
A térségnek egy EKF-jelmondatot is meg kellett fogalmaznia, mely Salzkammergut esetében annak történelmére hívja fel a figyelmet: a „só és a víz” mottóval a régió hétezer éve működő sóbányái előtt tisztelegnek. Összességében 2024-ben több mint háromszáz projekten keresztül szeretnék bemutatni, hogy Ausztria vidéki településeire nem csak a gyönyörű tájak miatt érdemes ellátogatni.
Ez is érdekelhet: 7 látványos ünnepség, amivel a tavasz megérkezését üdvözölik a világ kultúrái
2024-ben Észtország második legnagyobb városa, Tartu kerül majd a középpontba. Az intellektuális központként számontartott városban találkozhatunk Észtország legrégebbi és egyben legnívósabb egyetemével, a Tartui Egyetemmel. Persze Tartu nem csupán a pezsgő akadémikus életnek köszönheti szellemi hírnevét, hiszen ezt az észt irodalom, művészet és a színház vezető egyéniségeinek sikeressége is megalapozta azt.
Tartu a „túlélés művészete” jelmondatot adta az évnek, amit több mint ezer különleges program keretében fognak körüljárni.
Ennek fejében a város az egyediségre, a fenntarthatóságra, a közös alkotásra és a tudatosságra fókuszál, a teljes program pedig négy színtéren fog megvalósulni. Ezek a Tartu és a Föld, a Tartu és az emberiség, a Tartu és Európa, valamint a Tartu és az univerzum.
Az Eesti Rahva Múzeum például egy nagyszabású kiállítással ünnepli majd meg a szürrealizmus 100. évfordulóját, de a város közös kirándulásokat, kenutúrát, az Észt Nemzeti Múzeumban koncerteket, asztronómiai előadásokat, fényfesztivált és még sok más eseményt is megszervezett.
Észtország közéjük tartozik: A világon jelenleg csak ebben a 7 országban elfogadható a levegő minősége
A Norvégia északi részén rejtőző Bodø a legelső európai kulturális főváros, ami az északi sarkkörön túl helyezkedik el. A 2024-es programsorozatban elsősorban az észak-norvégiai Nordland régió tengerparti kultúrájára, ezen belül is a számi kultúrára fókuszálnak.
A számik Észak-Skandinávia őslakosai, akiknek egyébként Norvégiában, Svédországban és Finnországban is van saját parlamentjük. A hagyományos kultúra megismertetése mellett jelentős hangsúlyt fektetnek a számi nyelvek megőrzésére, a színházra, a történetmesélésre és a művészetekre is.
A kisváros programkínálata viszont nem kizárólag a számi kultúrára szorítkozik: a helyi sörfőzdéktől kezdve a divattervezésig, méretének ellenére több mint ezer program közül válogathatnak majd a látogatók. A Lofoten-szigetek kapujaként számontartott településről hajós utazások, vezetett túrák, és a számi kultúrát érintő edukatív kirándulások indulnak majd.
A Lofoten-szigeteken autózni is megéri: 5 európai autóút, ahol garantáltan tátva marad a szánk vezetés közben
A művészeti programok egy része a Kjerringøy Land Art Biennaléban kap majd helyet, de időszakos installációkkal, koncertekkel, tehetségkutatóval, gasztronómiai bemutatókkal, történelmi túrákkal is készültek.
Érdekes esemény a „csend hangja” néven futó program, ami a veszélyeztetett tengeri madarakra összpontosít, illetve az egyik utolsó eseménynek számító fényfesztivál, ami tulajdonképpen nem a fényeket, hanem a sötétséget, a csillagos égboltot helyezi a középpontba: a novemberi projekt során az egész nordlandi régióban lekapcsolják majd a világítást, hogy a látogatók teljesen át tudják érezni, milyen varázslatos is a távoli norvég táj.