Egykoron a hajósok rettegtek ettől a partszakasztól, ma Dánia egyik fő látványossága
Fotó: Shutterstock

2024-01-02

Egykoron a hajósok rettegtek ettől a partszakasztól, ma Dánia egyik fő látványossága

A Jylland félsziget csúcsán, Dánia egyik legészakibb pontján található egy négy kilométer hosszú homoknyelv, ami az ország egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága. Hogy miért? A Grenen-fokon sétálva a látogatók megtapasztalhatják, milyen érzés, amikor két tenger egyszerre találkozik, hiszen helyszínen nyugatról az Északi-tenger, keletről pedig a Balti-tenger vize találkozik.

Grenen magyarul faágat jelent. A vékony földnyelv azért kapta ezt a nevet, mert kis túlzással apálykor csak egy gally vékonyságú földdarabon lehet besétálni a két tenger közötti részre. A Dánia legészakibb városa, Skagen mellett fekvő területen amellett, hogy két tenger vize mossa egyszerre a turisták bokáját, még a svéd Göteborg látképe is megcsodálható.

Külön érdekesség, hogy a zátony úgy tűnik, folyamatosan növekszik, csak még senki nem jött rá, pontosan miért: a kutatók évtizedek óta figyelik, hogyan formálódik Grenen területe, és a mérések szerint az elmúlt 100 évben a zátony egy kilométert növekedett északkeleti irányba.

Ezt olvastad már? A német sziget, amely Brigitte Bardot és Thomas Mann kedvence volt

Shutterstock

A Grenen-fok Dánia egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága, évente körülbelül egymillió turista nézi meg.

Shutterstock

De a képződmény nemcsak azért vonzza a látogatókat, mert itt van a hullámosabb Skagerrak (Északi-tengerbe áramló) és a nyugodtabb Kattegat (Balti-tengerbe áramló) tengerszorosainak találkozása, hanem azért is, mert van egy apró, összesen három négyzetkilométeres védett nemzeti park is, ahol előszeretettel pihennek fókák is.

Ez is érdekelhet: A part nélküli tenger, ami Kolumbusz Kristóf eszén is túljárt

Shutterstock

Az erős áramlatoknak köszönhetően nagyobb mennyiségű homok rakódik a földnyelvre, amin a turisták kényelmesen besétálhatnak, gyönyörködhetnek a közeli nagy kikötőbe érkező hajókban, vagy éppen a ki-kikukucskáló fókacsaládokra.

A fókák mellett több ragadozó madár is él a területen, olykor pedig megjelennek a fehércsőrű delfinek, a csukabálnák, a kardszárnyú delfinek, a rozmárok és a hólyagos fókák is.

Olvasd el ezt is! Egy sziget, egy kamufesztivál és Pablo Escobar múltja találkozik a Karib-tengeren

Fotó: Unsplash/Sevak

Történelmi jelentőségű

Grenenben 1571-ben épült az első világítótorony, miután olyan sok hajó futott a sokszor láthatatlan zátonyokra, hogy a hajósok kikövetelték a figyelmeztető jelzést.

Az első világítótorony nem volt túl hatékony, ezért 1627-ben, majd 1747-ben korszerűbb világítást üzemeltek be. 1807-ben, a napóleoni időkben vívott angol-dán háború alatt a világítótornyot kikapcsolták, és katonákkal védték a tornyot, nehogy az angolok visszakapcsolják. Mire ők válaszul, nem messze a parttól, egy világító hajót horgonyoztak le, hogy így segítsék a kereskedelmi és katonai hajózást.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

Shutterstock