Ennyire segítőkészek a magyarok egy friss kutatás szerint

A Charities Aid Foundation jótékonysági szervezet idén is kiadta a „jótékonysági-indexet”, amiben azt vizsgálták, hogy melyik országok lakosai mondhatók bizonyos faktorok alapján a leginkább „jószívűnek". Az első helyen immáron hatodik éve Indonézia áll, Európából viszont csak egyetlen ország került be a top10-es listába.

A Charities Aid Foundation (CAF) 2010 óta állít össze egy éves tanulmányt, melyben annak járnak utána, hogy a világ országainak lakosai mennyire segítik meg azokat, akiknek szükségük van a támogatásra. A kutatásban a világ 142 országát vizsgálták, és mindegyik nemzet száz-száz pontot érhetett el maximálisan.

A kutatás három fő szempont alapján vizsgálja a világ és az országok lakosainak jószívűségét:

az önkénteskedéssel eltöltött idő;
a pénzbeli adakozás; illetve
a hétköznapi jótettek alapján.

2022-ben 4,2 milliárd személy segített egy számára ismeretlen emberen valamilyen módon, ami a világ felnőtt lakosságának 72 százaléka.

A globális jótékonysági-index így 39 ponton áll, ami ugyan egyetlen ponttal elmarad a 2021-es évtől, az ezelőtti évekhez képes még mindig fejlődést mutat. A legtöbben (60%) valamilyen hétköznapi jótettel segítettek a rászorulókon, ezt követik az adományok (34%), majd az önkéntesség (24%).

Erről olvastál már? Kevesen tudják, de Európa „legcsillagosabb” égboltja itt van a szomszédban

Mindezek alapján a legfrissebb eredmények szerint 68 ponttal ismét Indonézia mondható a „legjószívűbb nemzetnek".

Indonéziát 62 ponttal Ukrajna követi a ranglistán, majd harmadik helyen 60 ponttal Kenya, míg negyediken 58 ponttal Libéria, az ötödiken pedig szintén 58 ponttal az Egyesült Államok végzett.

Az indonéz felnőttek 61 százaléka segített már valakinek a hétköznapokban, 82 százalékuk költött pénzbeli adományra, és 61 százalékuk végzett valamilyen önkéntes munkát.

Magyarország 41 ponttal a lista 59. helyén helyezkedik el. A felmérés szerint a magyar felnőttek 74 százaléka segített valakinek a hétköznapokban, 37 százalékuk adott bármekkora pénzbeli támogatást, és 12 százalékuk végzett valamilyen önkéntes munkát.

Fotó: Gradikaa Aggi / Unsplash

Mik a fő tapasztalatok?

A 39-es globális index bár egy ponttal kevesebb, mint a 2021-es, még mindig azt mutatja, hogy a pandémia óta az emberek több időt, energiát fordítanak a segélynyújtásra.

Azonban úgy tűnik, hogy a vallásos emberek általánosságban jóval bőkezűbbek.

A legnagyobb különbség azok között, akik életében elmondásuk szerint fontos szerepet tölt be a vallás (41), és akik ennek ellenkezőjét nyilatkozták (35) Afrika szubszaharai régiójában volt megfigyelhető. Érdekes módon Európában ez egyáltalán nem befolyásolta a jótékonysági-indexet (38-38).

Fotó: Joel Muniz / Unsplash

Másik oldalról a kutatás szerint a bevándorlók általánosságban többet jótékonykodnak, mint a helyi lakosok.

Azok, akik elmondásuk szerint a szülőhazájuktól eltérő országban élnek, jóval magasabb indexet értek el, mint a helyi lakosok. A leglátványosabb különbség a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (41 szemben a 35-tel), illetve Európában (44 szemben a 37-tel) volt tapasztalható.

A boldog válaszadók nagyobb arányban adakoztak, főleg a pénzadományok területén.

Az eredmények szerint azok az emberek, akik pozitívan írták le saját életüket, hajlamosabbak voltak valamilyen adománnyal támogatni egy-egy jótékonysági szervezetet.

Az országok boldogsága így alakult: Két szomszédunk is a legboldogabb országok között – Magyarországon már nincs akkora jókedv