Katar, a futball mekkája a sivatagban
Ez év végén nemcsak a futball szerelmesei, hanem a fél világ is a glóbusz egyik legkisebb, ám a leggazdagabbak közé tartozó országára szegezi tekintetét. Katar – november 20. és december 18. között – első arab házigazdaként ad otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. A rendezvény rengeteg izgalmat és páratlan fényűzést ígér, de a helyszín számtalan kérdést is felvet.
A parányi emírség mindent megtett, hogy kihozza a maximumot a Föld harmadik legnagyobb olajtartalékából származó mesés bevételeiből: az elmúlt években fejlett infrastruktúrát és modern szociális intézmény- rendszert építettek ki, a fővárost sziporkázó metropolisszá varázsolták. Doha óvárosában sétálva ma segítőkész helyieket, oldott hangulatot, nyugatinak tűnő utcaképet és turisztikai lehetőségeket találunk. Ezzel párhuzamosan azonban a katariak féltve őrzik arab kultúrájukat. A törvénykezés alapja a saría, az európai szemmel szigorú szabályok megszegői pedig komoly büntetésekre számíthatnak. Ez a két véglet, valljuk be, igencsak izgalmas háttérként szolgál a legrangosabb futballmérkőzésekhez. De ne szaladjunk ennyire előre. Mit is tudunk erről a távoli, zsebkendőnyi országról?
Katar területe kisebb, mint a Dél-Dunántúl, ráadásul a Maldív-szigetek után a Föld leglaposabb országa: legmagasabb pontja mindössze 103 méterrel nyúlik a tengerszint fölé. Az emírség az Arab-félsziget egy apró nyúlványán terül el. A szárazföld felőli, Szaúd-Arábiával közös, alig 63 kilométeres határszakaszától eltekintve az országot minden irányból a tenger, konkrétan a Perzsa-öböl hullámai nyaldossák.
Az országban szinte alig terem meg valami, így nem csoda, hogy Katar mezőgazdasága kimerül a szerény paradicsom-, datolya- és padlizsánültetvényekben. A terméketlen sivatag alatt rejtőző, hatalmas kőolajkincs felfedezéséig így nem is lehetett szó luxusról. A lakosság a tengerből, valamint a kulturális szempontból máig igen jelentős gyöngyhalászatból tartotta fenn magát. A második világháború után azonban minden megváltozott: az 1939-es első próbafúrás után alig egy évtizeddel Katar már kőolajat exportált. A gazdaság azóta megállíthatatlanul dübörög, a sorban felfedezett lelőhelyek két emberöltő alatt a leggazdagabb országok közé repítették a parányi emírséget.
A katariak pedig igazán tudják, mire költsenek, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A Quatar Airlines egyhuzamban hatszor nyerte el a Föld legjobb légitársasága címet, a dohai nemzetközi repülőteret a vi- lág legnívósabb légikikötőjének kiáltották ki. 2021-ben a Global Finance Magazine a glóbusz egyik legbiztonságosabb országának nevezte Katart. Itt található továbbá a valaha fúrt legmélyebb olajkút, valamint egy világviszonylatban is egyedülálló, olimpiai szintű versenyek megrendezésére alkalmas, autós forgalomtól elzárt, de a civil bringások számára nyitott, 33 kilométer hosszú kerékpárút is.
Az állam abszolút monarchia, ahol az emír, Tamím bin Hamád Al Táni szinte korlátlan hatalommal bír, ő testesíti meg a törvényhozó hatalmat, illetve felügyeli az igazságszolgáltatást. Arcát nemcsak a pénzérméken, de országszerte gyakorlatilag minden épületben látni fogjuk. Az európai elitakadémiákon tanult vezető országában mindenki számára lehetővé − igaz, nem kötelezővé − tette a közoktatást, tetemes összegű külföldi tőkét csábított az országba és vagyonokkal támogatja a művészeteket. Nemcsak a kultúráért rajong, hanem a sportért, elsősorban a fociért, így abban már talán nincs is semmi meglepő, hogy övé a Paris Saint-Germain F.C., amely jelenleg a világ tíz legértékesebb labdarúgóklubja közé tartozik. Ebből, no meg a sportszenvedély mellé társuló hihetetlen gazdasági erőből kiindulva nem meglepő, hogy Katar is versenybe szállt a 2022-es labdarúgó-világbajnokság szervezéséért. Győzelme mindazonáltal kisebb csodaszámba ment.
Fotó: Shutterstock
Az idei megmérettetés számos szempontból egyedi lesz. Az alig 3 milliós emírségbe a szervezők 1,2 millió vendéget várnak, ami a közlekedéstől az élelmiszer-ellátáson át a közbiztonságig kemény próbára teszi majd az országot. A beruházások elképesztő méreteket öltenek, a házigazdák sem a luxussal, sem a látványosságokkal nem fukarkodnak. A Lusail Stadion, a döntő helyszíne 80 ezer főt képes befogadni. A nyolc vadiúj sportaréna eddig soha nem látott közelségben található: érdekesség, hogy míg anno a brazíliai vb-n a hatalmas távolságok okoztak logisztikai nehézségeket, illetve váltották ki a több meccsre is kíváncsi szurkolók nemtetszését, Katarban a két legtávolabbi pont is alig 70 kilométerre lesz egymástól.
Az emírség csillagászati összegeket fektetett a vb-be.
A futball-infrastruktúra minden 21. századi elvárásnak megfelel, a játékokat káprázatos show-k, fényjátékok, tűzijátékok kísérik majd. A stadionokat sivatag helyett üde gyepszőnyegek és virágoskertek övezik, gyakorlatilag a fél ország fociszentéllyé változik. A katari lesz az első szén-dioxid-semleges világbajnokság, a mérkőzéseknek otthont adó szupermodern, hűvös levegő befúvásával légkondicionált stadionokból hetet kifejezetten erre az alkalomra húztak fel. Temperálásra, persze, érthető, miért van szükség: az ország klímája sivatagi, májustól augusztus végéig 45 fok körül van a nappali csúcshőmérséklet. Éppen ezért rendezik a vb-t a szokásostól eltérően az év végi hűvösebb hónapok idején. Ez persze a teljes futballvilágban feje tetejére állította az egész szezont. A házigazdának azonban ennél komolyabb bírálatokkal is szembe kellett néznie. Már a rendezésről szóló pályázatok körül hatalmas botrány robbant ki, ugyanis úgy tűnik, a szervezés jogáról döntő bizottság több tagja − köztük például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) akkori alelnöke − igen vastag borítékok átvétele után szavazott az emírségre. Ennél sokkal tragikusabb, hogy 2010 óta – legalábbis külföldi sajtóértesülések szerint – 6500 munkás (szinte kizárólag külföldi vendégmunkás) vesztette életét a vb-vel kapcsolatos építkezéseken az embertelen körülmények, illetve a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása miatt.
Emellett egyre több nyugati állam, híresség és sportoló is elítéli a torna szervezőjét a melegjogok lábbal tiprása, illetve a nézőkre érvényes, futballvébéhez mérten hallatlanul szigorú szabályok miatt. Katarban a homoszexualitás illegális, gyakorlatilag életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtható, a házasságon kívüli szexuális kapcsolat szintén törvénybe ütközik, ahogy a nyilvános alkoholfogyasztás és részegség, a hangoskodás és a mértéktelen ünneplés is. Belátható, hogy így igencsak szűk lehetőségei lesznek a kedvenc csapatuk miatt a fél világot átutazó drukkereknek.
A házigazdára nehezedő nyomás tehát hatalmas, ám egyelőre csak apró lazítások történtek: az arénákban nagy nehezen engedélyezték az alacsony alkoholtartalmú sörök árusítását. Mivel Katar többször hangsúlyozta, hogy kitart iszlám kultúrája mellett, a futballklubok és az utazási irodák jobb híján a világbajnokságra látogatók felé fordulnak, és igyekeznek megértetni a tömeggel: itt saját érdekében valóban mindenkinek be kell majd tartania a szabályokat.
Fotó: Shutterstock
FŐVÁROS: Doha
ÁLLAMFORMA: monarchia
TERÜLET: 11 581 km2
EBBŐL TERMŐFÖLD: 5%
TENGERPART: 563 km
NÉPESSÉG: 2,881 millió fő
VÁROSI LAKOSSÁG ARÁNYA: 91%
ESŐS NAPOK/ÉV: 10
ÉDESVÍZFORRÁSOK SZÁMA: 0
A cikksorozat második részében azt taglaljuk, mit érdemes felfedezni az országban a bazárokon, a plázákon és a focipályákon túl. A kultúrprogramok mellett pedig azt is érdemes tudni, hogy milyen viselkedési szabályokat és szokásokat illik betartani ebben a muszlim országban.
