Kipróbálta, milyen az élet a világ legboldogabb országaiban – szerinte ez a titkuk

Sophie Axon a pandémia idején, hirtelen felindulásból költözött Dániába, és bár eredetileg csak rövid időre tervezett, a skandináv kultúra végül magával ragadta. Később Svédországban és Norvégiában is letelepedett, az évek során pedig kirajzolódott számára néhány olyan szokás, amely magyarázatot adhat arra, miért szerepelnek ezek az országok rendszeresen a boldogsági ranglisták élén. 

A hygge, a fika, a lykke és a friluftsliv az elmúlt években trendként bejárták az internetet, valójában azonban jóval többet jelentenek puszta esztétikánál. Axon Dániában egy svéd és egy dán fiatallal élt együtt, és rajtuk keresztül tapasztalta meg, mennyire áthatják ezek a szemléletek a mindennapokat.

A skandinávok nem siettetik az étkezést vagy a sétát, a pihenést tudatosan beépítik a napirendjükbe, és nagy hangsúlyt fektetnek a szabadban, valamint a szeretteikkel töltött időre.

Dániába költözve Axon arra figyelt fel, mennyire másként működhet egy olyan társadalom, amely a kölcsönös bizalomra épül. Ezt a Covid-járvány idején tapasztaltakkal is magyarázta: elmondása szerint sokan különösebb ellenállás nélkül követték az előírásokat, a bárok korán zártak, a maszkviselés mindennapossá vált, az összejöveteleket pedig korlátozták.

Ezt a bizalmat aztán egyre több területen is észrevette. A szülők például aggodalom nélkül hagyják a babakocsikat a kávézók előtt, a szomszédok kérés nélkül segítenek, az éjszakai séták során pedig alig van jelen a félelem. Axon szerint ez a fajta bizalom a dán közösségi élet egyik alapja.

Axont kezdetben nem a természet vonzotta Svédországba, végül mégis ez lett az, ami ott tartotta. Szerinte különösen nagy ereje van annak, ha a természetközeli séták és kirándulások a mindennapok részévé válnak. A fák és tavak között járva könnyebb elengedni a hétköznapi problémákat, a légzés lelassul, és olyan nyugalmi állapot alakulhat ki, amelyet a városi környezetben nehezebb megtapasztalni.

A skandinávok számára a biciklizés, a sétálás és a kirándulás magától értetődő, és a tél sem tartja vissza őket attól, hogy akár egy tóban is megmártózzanak.

Norvégiában az egyik első meglepő tapasztalata a társas kapcsolatokhoz kötődött. Bár a helyiek az élet szinte minden területén rendkívül önállóak, sokan ma is gyerekkori barátaikkal ápolják a legszorosabb kapcsolatot. Ezeket a kötelékeket gyakran közös hobbik, túrák és a szülőváros iránti kötődés erősíti, ami jól kiegészíti az önálló életmódot.

Az új barátságok is jellemzően a szabadidős tevékenységeken keresztül alakulnak ki. A rohanó mindennapokban könnyű szem elől téveszteni, mennyire fontosak az állandó, közös érdeklődésen alapuló kapcsolatok, amelyek a kiegyensúlyozott élet egyik alapját jelentik

Magyarországon a legtöbben heti 40 órás munkarendben dolgoznak, ezzel szemben a skandináv országokban jellemzően rövidebb a munkahét. Dániában például átlagosan alig 34 órát dolgoznak hetente, de Norvégiában sem haladja meg a 35 órát.

A szabadságok terén is bőkezűbb a rendszer: Norvégia például az újdonsült apák számára akár 49 hét szabadságot is biztosít.

– emlékezett vissza Axon, aki hozzátette: meglepő volt számára, hogy a skandináv országokban mennyire rugalmasak a munkahelyeken is. 

Van néhány szokás és szemlélet, amelyet érdemes lehet átvenni a skandinávoktól. Még ha a munkakörülményeinken nem is tudunk változtatni, egy esti sétát, a biciklizést, a rendszeres társasági programokat vagy éppen a segítőkészséget könnyebben beépíthetjük a mindennapokba.

(Forrás: CNT)