Furcsaságok, amelyekre a tenger mélyén bukkanhatunk

Évtizedekig, évszázadokig vannak a víz alatt, mire felfedezik kutatók, búvárok vagy katonák ezeket a furcsaságokat, lehetnek járművek, történelmi jelentőségű háborús roncsok vagy értékes műemlékek.

Fotó: Getty Images

A víz alatti természeti csodák közé tartoznak a tenger alatti folyók vagy ösvények, amelyek valójában csak vizuálisan tűnnek úgy, minta azok lennének. A mexikói Cenote Angelita barlang például egy igen ritka látványt tartogat, de az egész csak optikai csalódás: a haloklinnak nevezett jelenség a hidrogén-szulfid felhője, amelyet a barlang alján lebomló szerves törmelékek képeznek. Alulról a feltörő talajvíz, felülről sós tengervíz keveredik össze és így olyan, mintha a tenger alatti folyóban úszkálnánk.

Fotó: Instagram

Nem csak szárazföldi múzeumokban láthatunk műemlékeket, néhány szerencsés búvár a tenger fenekén is megcsodálhat szobrokat, ékszereket és egyéb értékes antik tárgyat. Nápoly partjaitól nem messze található a világ egyetlen víz alatti régészeti parkja, ahol római kori emlékeket nézhetünk meg. Az Underwater Archaeology Park Of Baia-ban nem csak Odüsszeusz vagy római istenek szobrait nézhetjük meg, hanem a közöttük úszkáló halakat, polipokat, tengeri csillagokat is.

Fotó: Getty images

Antiküthérai szerkezetnek nevezik ezt az érdekes mechanizmust, amit a görögországi Antküthéria-sziget mellett találtak. Ez a világ első számítógépe, amely a naprendszerünkben található objektumok helyzetének kiszámítására és a holdfogyatkozások jelzésére alkalmas. I.e 70-200 éve készíthették ezt a fejlett napórát, aminek a működését még most is kutatják tudósok, pedig 1902-ben találták meg.

Fotó: Instagram

A Michigan-tó Grand Traverse öblében 40 méter mélyen érdekes kőalakzatokra bukkantak a régészek, amelyeknek a szerkezete nagyon hasonlít az angliai Stonehenge-re. A kövek között volt egy őskori vésésekkel díszített szikla, amelyről a tudósok úgy vélik, hogy a jégkorszakban készült körülbelül 10 000 évvel ezelőtt. Ezeket a köveket csak néhány éve fedezték fel, amikor hajóroncsok után kutattak a területen.

Fotó: Instagram

A képen látható gázmaszkokat a második világháborúban a japánok használták, és a mikronéziai Chuuk-sziget melletti Truk Lagoonban található sok más háborús roccsal együtt. Biztosan sok búvárba fagyott meg a vér, amikor a mélység sötétjében egyszer csak felbukkantak előttük ezek a rozsdás maszkok.

Fotó: Instagram

Az RMS Republic 1909-ben süllyedt el, amikor összeütközött Nantucket (Massachusetts) partjainál egy másik hajóval. Akkori értékén 3 millió dollárnyi arany volt a fedélzetén, ami most közel 1 milliárd dollárt ér. Sokan próbálták felkutatni a kincset, de mindig kudarcba fulladt a keresés. A sziget egyik lakója erre tette fel az életét, de neki sem sikerült felhozni az aranyat a roncsból – a History Channel viszont dokumentálta a sikertelen próbálkozást.

Fotó: Instagram

Sajnos sok olyan baleset előfordul, ami során autók kerülnek vízbe és gyakran egyszerűbb azokat a tó, folyó vagy a tenger fenekén hagyni. De vajon hogy kerül mélyen az óceánba katonai teherautó? A fenti kép egy Tor13 nevű, mesterséges thaiföldi zátonyon készült, amelybe rengeteg roncsot betonoztak le, teherautókat, katonai járműveket, csónakokat, benzintartályokat, és élénk vízi élet alakult itt ki a mélytengeri installációban és környékén.

Fotó: Getty Images

A képen egy második világháborús katonai repülőgép roncsai láthatók a hawaii Oahunál. Személyszállító gépek szerencsére ritkán zuhannak le, de a második világháború alatt rengeteg bombázót lőttek le az óceánok fölött, és a legtöbb roncsot ott hagyták a tengerfenéken. A fenti repülőt egészen véletlenül nem lelőtték, hanem kifogyott az üzemanyaga harc közben, és ezért zuhant le, de rengeteg más műszaki hiba is vezethet ilyen tragédiához. Ma már minden repülőn van fekete doboz, és ha a roncsokat nem is hozzák felszínre, a feketedobozt mindenképp megkeresik, hogy kiderüljön, miért történt a baleset. A repülőgép roncsok a világon mindenhol kedvelt búvárcélpontok.

Fotó: 123rf

Számos oka lehet annak, hogy egy hajó vagy egy komp elsüllyed, egy balszerencsés kapitány hajója simán megfeneklik egy sziklán, zátonyon, ahonnan se előre, se hátra nem tud megmozdulni többet a járművel. A hatalmas viharok sem kímélik az óceánjárókat, egy-egy gyenge pont a hiányos karbantartás miatt máris végzetes lehet. Így járt például az MS Zenobia, egy svéd gyártmányú 10 000 tonnás komp, amely 1979-ben indult útjára, és Ciprus közelében süllyedt el a nyolcvanas években. Máig nem tudják, mi okozta a problémát. Az eltűnt, de elsüllyeszthetetlennek hitt hajókat régebben szellemhajónak nevezték, hiszen GPS és rádió híján nem tudták követni őket. Előfordult, hogy egy-egy hajó pár évente feltűnt valahol az óceánon, pedig azt hitték, régen elsüllyedt. Ha egy vén vagy elavult hajó nem süllyed el, akkor általában hajótemetőbe kerül: a trópusi szigeteknél előfordul, hogy hagyják a gyönyörű partokon megrozsdásodni a hajókat, senki nem szállítja el a roncsokat, ha a zátonyok miatt nehezen megközelíthetőek. Hasonló hajótemető Magyarországon, a Dunán is van, Pilismaróton.

Fotó: 123rf