2024-03-30
„Megversenyeztették” a nyelveket a kutatók, ez lett a leggyorsabb
Egy új nyelv tanulása során többeket zavarba ejthet, hogy az anyanyelvi beszélők mennyire gyorsan képesek egymás után fűzni a szavakat. Ilyenkor a tempó miatt még az agyunk se tudja feldolgozni a mondatokat, ez viszont közel sem azért van, mert gyenge a nyelvtudásunk – egyes nyelvek ugyanis jóval gyorsabbak, mint mások.
A beszéd sebessége természetesen személyenként eltérő lehet: vannak, akik megfontoltan, lassabb tempóban szeretnek beszélgetni, míg egyesek csak úgy ontják magukból a szavakat. A beszédtempót ráadásul olyan külső tényezők is befolyásolják, mint például a környezet vagy a hangulat.
A nyelv sebességének vizsgálatára az egyik legelterjedtebb módszer a másodpercenkénti szótagszám mérése. Ezt a mérőszámot számos nyelvészeti kutatás vizsgálta már, és a legtöbben ugyanarra a következtetésre jutottak:
A mai nyelvek közül a leggyorsabbnak a japán számít.
A Lyoni Egyetem kutatóinak 2011-es tanulmánya például hét különböző nyelvet vizsgált, és a másodpercenkénti szótagszámuk alapján rangsorolta őket. Az első helyen a japán végzett 7,84 szótag/másodperc értékkel, majd a spanyol (7,82 szótag/másodperc), a francia (7,18), az olasz (6,99), az angol (6,19), a német (5,97) és a mandarin (5,18) következett – írja a hamuesgyemant.hu az IFL Science cikke alapján.
Mindez alapján úgy tűnik, hogy a nyelv érzékelt sebessége azzal is összefüggésben állhat, hogy mennyi információt képes kódolni.
A mesterséges nyelvekről nem is beszélve: A mesterséges nyelv, ami kevesebb mint 150 szóval dolgozik
Fotó: Alva Pratt / Unsplash
A Lyoni Egyetem 2019-ben egy másik tanulmányt is készített a témában, melyben 17 különböző európai és ázsiai nyelvet elemzett annak alapján, hogy mennyi információ jut egy-egy szótagra.
Érdekes eredmény, hogy bár a japán nyelvet látszólag elég gyorsan beszélik, a egyes szótagokra meglehetősen kevés információ jut..
„Meggyőző bizonyítékot találtunk arra, hogy egyes nyelveket miért beszélik gyorsabban. Kiderült, hogy az információkönnyű nyelveket gyorsabban beszélik, mint az információdús nyelveket, ami a mintánkban szereplő összes nyelv esetében körülbelül 39 bit/másodperc sebességgel egyenlítődik ki”
– fejtett ki Dr. François Pellegrino, a tanulmány vezető szerzője.
Ezeket a következtetéseket persze fenntartással kell kezelni, hiszen sokan úgy vélik, hogy a nyelvek és dialektusok tempójára vonatkozó különbségeket nem feltétlenül támasztják alá szilárd adatok.
Ez is érdekelhet: Egyetlen ember maradt, aki beszéli azt az ősi nyelvet, amiben nem létezik az „igen" és a „nem"
Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy a nyelvészeti tanulmányok közül sokan elsősorban az európai, illetve a kelet-ázsiai nyelvekre fókuszáltak, és figyelmen kívül hagytak több ezer másik nyelvet. Persze az is tény, hogy a világ népességének csaknem fele mindössze csupán 10 nyelv valamelyikét beszéli anyanyelvi szinten, mégis Földünkön együttesen több mint hétezer nyelv létezik, ezek pedig nem biztos, hogy alátámasztják a feltételezéseket.