2024-01-19
Párizs-szindróma: hogyan befolyásolja a kultúrsokk a nyaralást?
A legtöbb Párizsba utazó ember átélte már a pillanatot, amikor rájött, hogy a francia fővárosban sem minden a romantikáról szól. Az olyan kihívást jelentő pillanatok, mint a metrókban lévő tömeg, a koszos utcák, vagy a zajos környékek teljesen eltérnek a városról alkotott álomképtől: éppen emiatt vált sok japán utazó a Párizs-szindróma áldozatává.
Nemrég óriási felhajtást okozott a @realphdfoodie nevű TikTok-felhasználó videója, melyben arról számol be, hogy lyoni látogatása messze volt a tökéletestől. A nő nagy reményekkel indult a francia városba, ám álmait keresztülhúzta a rideg valóság: francia nyelvtudás híján abszolút kiközösítve érezte magát, és elmondása szerint szociális emberként is lehetetlen volt bárkivel valamilyen kapcsolatot létesítenie.
@realphdfoodie Solo traveling in France is such an isolating experience. Do not recommend for solo travelers and people who do not speak French. #france #lyon #lyonfrance???????? #lyonfrance #solotraveler #solofemaletraveler #solotravelwoman #frenchculture #frenchcultureshock #fyp #fypシ ♬ original sound - RealPhDFoodie
A legkedveltebb kommentekben a felhasználók együttéreztek Angelinával, kifejtve, hogy Franciaországban nyaralni sokkal kiábrándítóbb lehet, mint amire gondolnánk.
Angelina ugyanis nincs egyedül ezzel a helyzettel: a Párizs-szindróma kifejezést először Hiroaki Ota francia-japán pszichiáter használta 1986-ban, azóta pedig többeket is érint a pszichológiai zavar.
Ezekben a városokban nem csalódtak a kiköltözők: A kivándorlók szerint ezekben a városokban volt a legjobb és a legrosszabb élni 2023-ban
Japánt különösen érinti ez a jelenség, mivel a helyi popkultúrában Párizst gyakran idealizálják. Ez viszont komoly következményekkel is jár; a kétezres évektől kezdve rengeteg japán turistát kellett pszichiátriai intézménybe küldeni az őket ért francia tapasztalat miatt.
Orvosi értelemben a páciensek egy-egy zavar miatt komoly tüneteket is tapasztalnak, ilyen például a pánikroham, a szorongás, a depresszió, és a téveszmés állapot, vagy a szédülés is.
A Párizs-szindrómában szenvedők gyakorta ilyen problémákat tapasztalnak, a „betegséget” pedig a hivatalos szövegek a legtöbbször egy intenzív kultúrsokként írják le.
Az állapotot állítólag négy tényező okozza. A legnagyobb problémát általában a nyelvi akadályok jelentik, ugyanis a franciák nem arról híresek, hogy előszeretettel használják a globálisan legnépszerűbbnek számító angol nyelvet. Ehhez kapcsolódnak a viselkedésbeli különbségek is, melyek rendkívül zavaróak lehetnek a kommunikáció csökkent formalitási szintje, a hangulat vagy hangnem gyakori ingadozása, valamint az érthetetlen humor miatt.
A harmadik tényező a fizikai kimerültség, ugyanis a legtöbb utazó rendre túl sűrűre állítja össze a párizsi menetrendjét. Ehhez csak hozzájönnek a jetlag tünetei, és a négy tényezőt kombinálva már nem nehéz megérteni, miért annyira kimerítő és komoly ez az állapot.
„Párizsért” nem muszáj Franciaországba utazni: 5 európai város, amit Kína egy az egyben „ellopott"
A jelenség egyébként nem csak Párizsra vonatkozik; olyan városok esetében is megfigyelhető, mint New York vagy Jeruzsálem. Firenzében egy sajátos változata is létezik: a Stendhal-szindróma egyfajta túlterheltséget jelent, melyet az olasz városban látható művészeti alkotások látványa okoz. Több látogatónál ugyanis fizikai tüneteket – például nehéz légzés, szorító mellkas, tachykardia – okoznak a helyi látványosságok.
Párizsban viszont a japán nagykövetségen még egy 24/7-es segélyvonalat is létrehoztak azoknak az idelátogató turistáknak, akik a durva kultúrsokk miatt ellátásra szorulnának.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
