2024-02-04
Ókori tárgyakat lopnak Pompeiből, majd átokra hivatkozva visszaviszik őket
Évente nagyjából kétmillióan látogatnak el Pompei egykoron virágzó történelmi városába. Úgy tűnik viszont, hogy sok turista nem tud ellenállni a késztetésnek, hogy egy egyedi szuvenírrel a zsebében térjen haza a nyaralásból. A meglovasított tárgyakat azonban rendre visszaszolgáltatják a tolvajok, mert véleményük szerint átok ül rajtuk.
Pompei történetével a legtöbben tisztában vannak: a 79-es vulkánkitörés emberéletek ezreinek vetett véget, a város romjai pedig a mai napig őrzik emléküket. A történelmi helyszínt minden évben turisták sokasága látogatja meg, akik értelemszerűen gyakran szeretnének egy-egy hazavihető tárggyal emlékezni a nyaralásra – olvasható a hamuesgyemant.hu cikkében.
Míg általában ezeket szuvenírboltokból szerzik be a turisták, addig vannak olyanok, akik egy kicsit „személyesebb” emlékkel ajándékozzák meg magukat.
Az évek során ugyanis több száz olyan tárgyat vittek magukkal az UNESCO világörökségi helyszínről a látogatók, amiket aztán bűntudatuk hatására évekkel később vissza is szolgáltattak. Ebben az a különösen érdekes, hogy nem egy olyan incidens történt, amikor a tolvajok azért adták vissza szerzeményüket, mert úgy vélték, hogy azok elátkozottak és így negatívan befolyásolják életüket.
Kowloon Walled City városán sem átok ült: A törvények nélküli betonváros, ahol nagyobb volt a népsűrűség, mint bárhol máshol
Dear anonymous sender of this letter … the pumice stones arrived in Pompeii… now good luck for your future & in bocca al lupo, as we say in Italy pic.twitter.com/vaYlqUudke
— Gabriel Zuchtriegel (@GZuchtriegel) January 9, 2024
Gabriel Zuchtriegel, a pompeji régészeti park igazgatója nemrég Twitteren (X-en) számolt be egy ilyen ereklyéről, amit egy üzenet társaságában küldött vissza egy névtelen illető.
„Nem tudtam az átokról. Nem tudtam, hogy nem szabad köveket hazavinnem. Egy év elteltével mellrákot diagnosztizáltak nálam, pedig fiatal, egészséges nő vagyok. Az orvosok is azt mondták, hogy ez csak balszerencse. Kérem, fogadják őszinte bocsánatkérésemet és ezeket a kődarabokat”
– áll a levélben.
Egy másik bűnbánó turista levele így szól:
„A családomnak és nekem is megélhetési problémáink lettek. Jó emberek vagyunk, és nem szeretném ezt az átkot továbbadni a gyerekeimnek.”
Valójában annyi ezekhez hasonló üzenetet kaptak már Pompeiben, hogy a városvezetés egy komplett múzeumot nyitott az így visszaküldött tárgyakból.
Ezt is lehetne átoknak mondani? A 106 kilométer hosszú autóút, ahol egy hiba is végzetes lehet
Persze az nem valószínű, hogy átkok ülnek a pompeji tárgyakon, az viszont már sokkal inkább, hogy a bűnbánó látogatók tudat alatt cselekedetükkel magyarázzák az életükben bekövetkezett rossz eseményeket.
Ezt a jelenséget egyébként szakszerűen megelőzési torzításnak nevezik: ilyen esetben az emberek túl sok jelentőséget tulajdonítanak azoknak az információknak, amik megerősítik a már kialakult álláspontukat. Pompei esetében például különösen egyszerű arra gondolni, hogy a bekövetkezett „átkok” a város tragikus történelme miatt sújtották az illetékeseket.