Évtizedek óta víz alatt van Portugália elveszett Atlantisza

Vilarinho da Furna Braga körzetében, a Serra Amarela és a Gerês hegységei között feküdt. A falu eredetét egészen a római korig, az első századig vezetik vissza, közelében ugyanis a Via Nova nevű fontos római katonai és kereskedelmi út haladt el. A legenda szerint az első állandó lakók azok az emberek voltak, akiket a rómaiak a környékbeli hidak és utak őrzésével, karbantartásával bíztak meg.

A vizigótok idején a közösség tovább erősödött, a hegyek nyújtotta természetes elszigeteltség pedig hozzájárult ahhoz, hogy a völgyben sajátos szabályok szerint működő falusi élet alakuljon ki.

Vilarinho da Furna társadalmi berendezkedése miatt is különlegesnek számított. Lakói évszázadokon át egy sajátos közösségi rendszerben éltek, amelyet juntának vagy ajuntesnek neveztek.

A rendszer a közvetlen demokrácia egy formájaként működött, amelyben minden család egy-egy szavazattal rendelkezett a falutanácsban. Közösen döntöttek a földek elosztásáról, a csordák legeltetéséről és az erdőgazdálkodásról, félévente pedig vezetőt is választottak maguk közül, akit Zeladornak neveztek. Ez a több évszázados hagyomány egészen a 20. századig fennmaradt.

A lakókat kitelepítették, a víz pedig 1971 és 1972 között teljesen elárasztotta a falut. A házakkal, utcákkal és termőföldekkel együtt a közösség évszázadok alatt kialakult örökségének jelentős része is víz alá került. Az egykori lakók a környéken telepedtek le, Vilarinho da Furna pedig lassan eltűnt a tájból.

A ma látható romok csupasz falai sem véletlenül maradtak meg ilyen formában. A kiköltözők ugyanis magukkal vitték házaik tetőszerkezetét, a cserepeket és szinte mindent, amit mozdítani tudtak.

Vilarinho da Furna romjai csak időnként válnak láthatóvá, amikor a víztározó szintje annyira lecsökken, hogy előbukkannak az egykori házak falai, a kőkerítések és az utcák nyomai.

Erre azonban viszonylag ritkán nyílik lehetőség. A maradványok csak tartós szárazság idején kerülnek felszínre, jellemzően augusztus vége és október között. Csapadékosabb években viszont előfordulhat, hogy a település végig a víz alatt marad.

A falu történetét a közeli Campo do Gerês településen működő néprajzi múzeum is őrzi. Az 1989-ben megnyitott intézmény a régi közösség mindennapjait, hagyományait és tárgyi emlékeit mutatja be, így Vilarinho da Furna múltját akkor is megismerhetjük, ha a romokat éppen víz borítja.