2023-09-16
Szecessziós túra Rigában
Rigát 1201-ben alapították, és a 13. század végére tagja lett az Európa északi felén lévő legfontosabb kereskedőcéheket és -városokat tömörítő Hanza-szövetségnek. A balti kikötőváros második fénykorát a 19. század végén és a 20. század elején élte, amikor az ipar és a kereskedelem gyors fejlődésének köszönhetően két évtized alatt majdnem megduplázódott a lakossága, meghaladva az 500 ezer főt. Évente több száz új bérház, palota és székház épült – a legtöbb osztrák, német és finn hatásokat mutató, mégis a helyi hagyományokban gyökerező szecessziós stílusban. A korábbi irányzatokkal (már az elnevezésében is) szakító összművészeti stílust az építészetben az aszimmetrikus formavilág, a funkcionalitás és a gazdag, főként organikus mintákon alapuló külső díszítés jellemzi. A franciául art nouveau vagy németül Jugendtsil néven is ismert szecesszió lenyűgöző épületekkel gazdagítja Riga városképét, amely a legtöbb szecessziós épülettel rendelkező település a világon. A dekoratív építészet rajongói tehát a bőség zavarával küszködnek, de segítünk eligazodni, mit is érdemes felkeresni egy rigai szecessziótúra alkalmával.
Gazdagon díszített épületek sorakoznak egymás után Riga „szecessziós utcájában”. Itt található a Jugendstil Múzeum is.
Fotó: Shutterstock
Több mint 100 villa épült a múlt század elején kialakított kertvárosban, többnyire szecessziós stílusban.
A várost átszelő fő útvonal, amelyet több szakaszon is szecessziós paloták szegélyeznek.
Fotó: Shutterstock
Vibráló belvárosi környék és igazi építészeti csemege, ahol a szecessziós épületek a korábbi stílusok közé vegyülnek.
Fotó: Shutterstock
A monumentális irányzat, a neoklasszikus art nouveau egyik impozáns képviselője.
Fotó: Shutterstock
A női szobrokkal díszített épület a rigaiak kedvence, az egyik dombormű még becenevet is kapott.
Fotó: Wikimedia
A legtöbb szecessziós épületet az Óvároson kívül húzták fel, de az art nouveau láz nyomokat hagyott a középkori városrészben is.
Fotó: Shutterstock
A kecskeméti Cifrapalota, a szegedi Új zsinagóga, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a nagyváradi Fekete Sas-palota vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalota – csak néhány a magyar szecesszió jellegzetes épületei közül. A stílus a monarchiabeli Magyarország szinte minden nagyobb településén jelen volt, nem véletlen, hogy Budapest és Szeged mellett Szabadka és Nagyvárad is tagja az Art Nouveau Városok Hálózatának (RANN). A szervezet tizennégy európai ország tizenhét települését fogja össze (természetesen Riga is köztük van), mellettük tagja még Havanna és az észak-afrikai spanyol enklávé, Melilla is.
