2023-12-21
A part nélküli tenger, ami Kolumbusz Kristóf eszén is túljárt
Az Atlanti-óceán északi medencéjének területét a legendás Bermuda-háromszög mellett a Sargasso-tenger teszi különösen érdekessé. A tenger határait partszakaszok helyett három főbb, ellentétes irányú áramlat – a Golf-, az Egyenlítői- és az Antilla-áramlat – jelöli ki.
A Sargasso-tenger nagyjából hárommillió négyzetkilométert foglal el az Atlanti-óceánból, legmélyebb pontján pedig az ötezer métert is eléri. Északi és keleti oldalán a Golf-áramlat egy-egy leágazása, délen az Egyenlítői-áramlat, nyugaton pedig az Antilla-áramlat ellentétes mozgású vízhozamai határolják, melyek így az óramutató járásával megegyező irányban forgatják vizét – ezzel tulajdonképpen csapdába ejtve a tengert.
A Sargasso-tengert először még a 15. században fedezték fel portugál hajósok. A Bermuda-háromszöggel ellentétben ez a terület viszonylag nyugodtnak mondható, éppen ezért a történelem során többször megesett, hogy a hajósok heteket vesztegeltek itt, mire tovább tudtak haladni, írja az IFLScience.
Ezt olvastad már? Közel 200 éve nem tudják eldönteni, kihez tartozik a Földközi-tenger rejtélyes vulkánja
A tenger a Sargasso elnevezést a területén élő algáról, a sargassumról kapta.
A barnás-sárgás algatípus általában a tenger felszínén lebeg – ezért is hitte Kolumbusz Kristóf 1492-es utazása során azt, hogy már közelít a szárazföldhöz.
Sok hajóshoz hasonlóan Kolumbuszék is megijedtek a tengertől, és szélhiány miatt ők is több napig szinte egy helyben álldogáltak.
Fotó: Shutterstock
Sajátos mivolta miatt az áramlatok nagyobb koncentrációban halmoznak itt fel biológiailag nem lebomló hulladékokat, ami pedig ide bekerül, az kis eséllyel távozik csak. Ennélfogva az emberektől származó szennyeződések, hulladékok is rendkívül veszélyesek ökoszisztémájára.
Shutterstock
A műanyagszemét különösen nagy problémát jelent a Sargasso-tengeren, ugyanis az évtizedek során ide úszó palackok, hálók és más hulladékok lényegében egy hatalmas hegyet formáltak.
Az észak-atlanti szemétfolt néven ismert hulladékmező a becslések szerint több száz kilométer átmérőjű, és minden egyes négyzetkilométerén több mint 200 ezer szemétdarab lehet.
Az észak-atlanti szemétfolt egyébként nem az egyedüli a világon; a kontinensek között további négy ilyen mező található:
- a dél-atlanti szemétfolt Dél-Amerika és Dél-Afrika között;
- az indiai-óceáni szemétfolt Kelet-Afrika és Nyugat-Ausztrália között;
- a dél-csendes-óceáni szemétfolt Dél-Amerika és Kelet-Ausztrália között;
- és a legnagyobb, 1,6 millió négyzetkilométert is meghaladó nagy csendes-óceáni szemétfolt Hawaii és Kalifornia államai között található.
És víz alatti vízesésről hallottál már? Veszélybe került a világ legnagyobb, víz alatti vízesése
Forrás: Wikimedia
A szemetek eltakarítása egyre inkább sürgető probléma, és szerencsére van egy olyan szervezet, ami foglalkozik is vele. A The Ocean Cleanup főleg a műanyagszemét összegyűjtésén dolgozik, akik a projekt kezdete óta több mint nyolcmillió kg szeméttől szabadították meg a vizeket. Becslésük szerint 2040-re az óceánok felszínén lebegő műanyagszemetek 90 százalékát képesek lesznek eltávolítani.
Akit érdekel a non-profit szervezet tevékenysége, az ezen a linken tud tájékozódni.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
