A különös sziget, amit több mint 60 éve csak kutatók látogathatnak A különös sziget, amit több mint 60 éve csak kutatók látogathatnak
Fotó: Surtsey – Fotó: Shutterstock

2024-04-25

  • Drive
  • Úti cél
  • A különös sziget, amit több mint 60 éve csak kutatók látogathatnak

A különös sziget, amit több mint 60 éve csak kutatók látogathatnak

Létezik egy aprócska sziget Izland közelében, amit bármennyire is szeretnénk, nem tudunk meglátogatni. Surtsey vulkanikus szigete közel 200 méteres magasságban dudorodik ki az Atlanti-óceánból, a tudósok pedig 1963 óta folytatnak különböző kutatásokat felszínén.

Az 51-es körzettől kezdve a tiltott repülési zónákon át azokig a veszélyes szigetekig, ahol nem szeretnél kikötni, van a világon pár olyan helyszín, ami nem éppen a turistáknak van kitalálva. Ezt a tábort erősíti az Izland déli részén található Surtsey is, mely három évnyi vulkánkitörést követően még 1963-ban alakult ki.

A vulkanikus jelenségeket követően a szigeten viszont elindult az élet, ami egyedülálló lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy figyelemmel tudják követni a természet újraéledését. Az új szigetet jelenleg is figyelemmel kísérik a kutatók, akik arra kíváncsiak, hogy miként alakul ki a semmiből, emberi beavatkozás nélkül egy teljes ökoszisztéma – írja a Sokszínű Vidék.

Shengsan szigetének halászfaluja érdekes folyamatokon ment keresztül: Kína elfeledett halászfaluja, amit a természet visszakövetelt

Surtsey területén ennek megfelelően szinte „semmi” sincs: az egyetlen épület egy kis házikó, melyben csak az említett kutatók tartózkodhatnak. Egyébként őket is szigorúan ellenőrzik a belépés előtt,

hiszen el szeretnék kerülni, hogy véletlenül idegen növényeket, magokat hozzanak magukkal a szigetre.

Ez is érdekelhet: 5 alig ismert UNESCO világörökségi helyszín, amit egyszer látni kell

Az első növénymagokat feltehetőleg a hullámok és a szél sodorta a szigetre, fél év alatt pedig már 14 növényfaj bukkant fel Surtsey-n. A kutatók figyelmét jól mutatja, hogy az első pók megérkezését is rögzítették, ami egy farönk tetején érkezett még 1966-ban. A legelső rovar, ami tartósan letelepedett a szigeten a légy volt, de 3 évvel a sziget megjelenését követően már 23 különböző fajhoz tartozó madár is berendezkedett – ennek köszönhetően a növények megtelepedése is felgyorsult.

1998-ban jelent meg az első fásszárú, a mandulalevelű fűz, Surtsey északi részét pedig a fókák „harcolták” ki maguknak.

A környéken található az aranyos Kis-Dímun is: Az aprócska sziget, ami rendre magához csábít egy falatnyi felhőt

1983-ra már több mint 70 fős fókacsoportra lettek figyelmesek, és hamarosan megjelentek a kardszárnyú delfinek is. 2004-re már 60 növényfaj – köztük zuzmók, gombák – és 89 madárfaj lakta a szigetet, jelenleg összesen 335 gerinctelen faj él a 141 hektáros területén.

Az UNESCO 2008-ban vette fel Surtsey-t a világörökségek közé.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!