2023-11-08
Túl drágák a repülőjegyek, gyanakodni kezdett az EU
Az európai légitársaságok nagy része rekordprofittal zárta a nyarat, ami az EU közlekedési biztosának is feltűnt. Adina Valean arra kíváncsi, vajon mi állhat a tetszetős számok mögött, emiatt mélyreható vizsgálatot rendelt el.
A repülőjegyeket érintő folyamatos áremelések meghozták a légitársaságok számára az eredményt, amivel alapvetően nincs is gond, az Európai Bizottság viszont most kíváncsi az okokra és a magyarázatokra is, számol be a helyzetről a VG. Ugyan Adina Valean is tisztában van azzal, hogy a légitársaságok árpolitikájára nem terjed ki az uniós szabályozás hatásköre, a rekordprofitok miatt vizsgálatot rendelt el.
A biztost elsősorban az érdekli, hogy a légitársaságok válaszai mennyire tükrözik a világpiaci árváltozásokat, illetve arra is kíváncsi, hogy mennyire tekinthető trendnek a jegyárak drágulása.
Fontos kérdés továbbá, hogy amennyiben az árdrágulás egy trendnek mondható, vajon mennyi ideig húzódhat el, és mennyire befolyásolja egyes uniós tagállamok ellátásbiztonságát.
Ez is érdekelhet: Inkább ülünk állatok mellé a repülőn, csak gyerek mellé ne kelljen
Az októberben nyilvánosságra hozott uniós statisztika szerint ugyanis az átlagos nyári jegyárak mintegy 20-30 százalékkal emelkedtek a pandémia kitörését megelőző, 2019-es árakhoz képest.
A vizsgálatra azért is lehet szükség, mert feltételezhető, hogy az áremelések nem csupán a cégek növekvő költségeinek fedezésére szolgáltak, hanem a szektor szereplőinek profitnövelésében is volt szerepük.
Bár az uniós biztos a Financial Timesnak elmondta, nem szeretne beleavatkozni a normális piaci folyamatokba, de kiemelte: meg kell vizsgálni, belefér-e a mostanában tapasztalható áremelés a tolerálható és indokolható kategóriába.
Ugyan a légitársaságok árpolitikájába nem szólhat bele az EU, szabályozóként arra kötelességük ügyelni, hogy adott régiók véletlenül se maradjanak légi kapcsolatok nélkül, vagy ne csak aránytalanul magas díjak megfizetését követően tudjanak meglátogatni az utasok egy-egy desztinációt.
Az olasz helyzet
Utóbbi kérdés egyébként Olaszországban már felmerült, ahol Giorgia Meloni kormánya fontolóra vette az ársapka bevezetését. Azért került napirendre a kérdés, mert Meloni úgy látta, hogy alternatív közlekedési lehetőségek (például: hajók, kompok) híján a Szardínia szigetére indított repülőjáratok árai indokolatlanul drágának minősültek.
Ebből kifolyólag feltételezhető, hogy a légitársaságok kihasználták a helyzetet és árképzésükkel kiszolgáltatott helyzetbe hozták az utasokat
– tájékoztat az olasz helyzetről a VG.
A szituáció reflektorfénybe helyezése meg is hozta a változást: még a hevesen tiltakozó légitársaságok (például Ryanair, Wizzair) is újraárazták a jegyeiket. A végbemenő intézkedések miatt az olasz kormány ugyan visszalépett egyet, a helyzet kordában tartása végett Meloniék több hatalmat adtak az olasz versenyhatóságnak.
Azért ilyesmivel nem biztos, hogy megéri próbálkozni: Nem jött be a népszerű utazási hack, le kellett mondania a spanyol nyaralását
Fotó: Roman Kraft / Unsplash
Az európai légi közlekedés piaca mindenesetre régóta versenypiacként működik, a pandémia pedig egyértelműen jelentős bevételkieséshez vezetett a légitársaságok esetében.
Az árakat persze a dráguló üzemanyag, az állománykapacitás és a magas kereslet is befolyásolja, a – főleg a jegyáremelésekből származó – jelentős profitnövekedés ellenére viszont a két legnépszerűbb fapados légitársaságon (Wizz Air, Ryanair) kívül a legtöbben még mindig a világjárvány idején elszenvedett veszteségeket pótolják a bevételből.
Valean főleg attól tart, hogy a légitársaságok nem tudnak majd lépést tartani a megnövekvő kereslettel, emiatt a magasabb árak sem fognak megszűnni.
További nehézséget jelent a légitársaságok számára a szigorú klímavédelmi irányelv, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez ugyanis nagyobb támogatásokra van szükségük.
A repülőgépek károsanyag-kibocsátásának csökkentésére a SAF lehet a megoldás: Többmillió liter fenntartható üzemanyaggal fognak közlekedni az Emirates járatai