„Megdöbbentő jelenség" – sakál-kutya hibridek terjednek az országban

Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani az aranysakálok térhódításáról. Alapvetően a vadgazdálkodás fontos részét képezi az erdőkezelésnek, a túl nagy populációk viszont károsíthatják a biodiverzitást. Ilyen helyzet alakult ki az aranysakálokkal is: tavaly például a vadászok panaszkodtak az egyre növekvő állományra, mert az állatok térnyerése miatt több területen is jelentősen megcsappant egyes nagyvadfajok (például: dám, őz) egyedszáma.

A Sokszínű Vidék szúrta ki a Zaol interjúját, amiben Győrvári Attilát, az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének titkárát kérdezték. A szakember szerint a vármegyében először 2006-ban ejtettek el aranysakált, 2021-re viszont ez a szám 300-ra nőtt. Ennél viszont nyilvánvalóan többen vannak, számuk növekedéséhez pedig többek között opportunista természetük és jó alkalmazkodóképességük is hozzájárult – mondta Győrvári.

A faj például ügyesen megtalálja táplálékát, ha pedig szükséges, akkor gyorsan is változtat: apróvadakat, kölyköket, pockokat és rágcsálókat fogyaszt, de az emberi hulladéktól sem riad vissza. Falkában él, az alfahím és a nőstény egy életre együtt marad, a kicsiket a szaporulat nőstényei egy évig együtt nevelik, utána keresnek csak új családot. Emellett egy rendkívül szociális, együttműködő és tanulékony fajról van szó: ahol egyszer veszélybe került, oda jellemzően nem megy többé vissza, és tovább is adja társainak ezt a tudást.

Győrvári szerint megdöbbentő jelenség a kutyákkal történő párosodása. A hibrid egyedek ráadásul megöröklik a kutyák domesztikálódott, emberhez szokott tulajdonságait, így az aranysakálok a lakott területeken is egyre bátrabban közlekednek.

– tette hozzá a szakember arra a kérdésre reagálva, hogy kell-e tartaunk a fajtól.

Mindenesetre emiatt az aranysakálra főként az emberek jelentik a veszélyt, a vadászokra pedig éppen a túlszaporodás miatt van szükség. Ugyanakkor túlzás azt mondani, hogy egy 100 százalékban kártékony fajról van szó: a gazdák számára például hasznos lehet, hiszen a termőföldek kártevőit is szívesen fogyasztja, de az is tény, hogy kecskéket, birkákat is megkóstolhatja – nem beszélve a fent említett nagyvadfajokról és utódaikról.