Sokáig kihaltnak hitték, ma már szinte az egész országot visszahódította az aranysakál Sokáig kihaltnak hitték, ma már szinte az egész országot visszahódította az aranysakál
Fotó: Shutterstock

2024-07-24

  • Drive
  • Belföld
  • Sokáig kihaltnak hitték, ma már szinte az egész országot visszahódította az aranysakál

Sokáig kihaltnak hitték, ma már szinte az egész országot visszahódította az aranysakál

Európában először hazánkban tűnt fel újra az aranysakál, melyet a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintettek azután, hogy az utolsó, hivatalosan bejelentett egyedet 1942-ben lőtték le. Az állatfaj terjedése az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták. Eredményeik szerint a faj átlagos éves növekedési üteme 40%, és mára az ország 86%-át belakták. Az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt. Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki. Ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Image
Fotó: Shutterstock

Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket. Érdekes adat, hogy a populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot hazánkban. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti betelepedéstől az állomány stabilizálódásáig két-három évtizedre volt szükség.

A terjeszkedés okai

A különböző aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, és a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket. Magyarországon az erdőborítottság növekedése miatt az aranysakálok fő zsákmányállatai, a kisemlősök is növekvő számban állhatnak rendelkezésükre. Ráadásul a nagyvadállomány félévszázados növekedése miatt ezekből mára

évente több mint 300 ezret lőnek, ami azt eredményezi, hogy az aranysakálok is sokkal több zsigert (állati fehérje) tudnak elfogyasztani, különösen mivel dögöket is esznek.
Image
Fotó: Shutterstock

Figyelembe véve a 2021-ben több mint 12 ezer egyedből álló országos kilövési számot, a magyarországi aranysakál-populáció valójában akár elérheti a 60 ezer egyedet is, feltételezve, hogy a vadászat révén a populációnak csupán egyötödét veszik ki. Így napjainkban Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál-populáció található.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!