Tragédiák sora tette hírhedtté a Balaton elátkozott kastélyát

A Balatonederics külterületén álló Fekete-kastély története a Nedeczky családhoz kötődik. Az épületet a 19. század második felében kezdték felépíteni, a telek pedig eredetileg Nedeczky István birtokában volt. Őt a szabadságharc után fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztatták, majd halálra ítélték.

Unokatestvérének, Deák Ferencnek köszönhetően végül húsz év fogságra enyhítették a büntetését, az 1867-es kiegyezés idején pedig amnesztiát kapott. Nedeczky István időközben anyagi gondokkal is küzdött, ezért testvére, Nedeczky Jenő vásárolta meg tőle a birtokot.

A név eredetéről két magyarázat terjedt el: az egyik szerint a kastély az egykor fekete színű tetőről kapta a nevét, mások viszont a feketére festett ajtókra és ablakokra vezetik vissza az elnevezést.

A Fekete-kastély a köztudatban mégis elsősorban a hozzá kötődő tragikus események miatt vált ismertté. Az első történet Nedeczky Jenő feleségéhez, Emmához kapcsolódik, aki 1883-ban, mindössze 25 évesen halt meg tüdőbetegségben.

Papp István az épületben követte el a gyilkosságot. Ő maga is a kastélyban dolgozott, és állítólag haragra gerjedt, amiért Karolina éjszaka az egyik helyi kocsmába ment mulatni a barátnőjével.

A life.hu Töreky Andrással készített interjújából az is kiderül, hogy Papp több késszúrással végzett a hazatérő áldozattal. A helytörténész szerint a történetet még sötétebbé teszi, hogy a nő holttestét a kastély mindenese ezután ki is rabolta. Pappot később elfogták, de a megrázó események itt még nem értek véget.

Csupán két évvel később maga a kastély tulajdonosa, Nedeczky Jenő vetett véget az életének. Nedeczky 1914-ben, pontosan a 74. születésnapján lett öngyilkos, döntésében felesége és gyermeke elvesztése, valamint súlyos köszvénye is közrejátszhatott. A legendák úgy tartják, hogy Nedeczky éjfél után fekete ruhában, fekete szellemhintóban járja a környéket.

A kastély ezután többször gazdát cserélt. 1928-ban az adóssággal küzdő Vág Jenő budapesti ügyvéd és felesége költözött az épületbe. A férfi a legendák szerint rajtakapta feleségét egy másik férfival, ezt követően pedig öngyilkos lett.

Az özvegyasszony később árverésre bocsátotta a kastélyt, amely Kaáli Nagy Adorjánhoz, a nőcsábász hírében álló arisztokratához került. A nő később hozzá is ment feleségül, Kaáli azonban annyira felélte a vagyonát, hogy a kastélyt ismét elárverezték.

Az épület később egy nyugalmazott miniszteri főtanácsoshoz került, aki a második világháború idején feleségével együtt élt itt. A férfiről kiderült, hogy kettős hírszerzőként dolgozott a szovjeteknek és a briteknek. A németek erről feltehetően tudomást szereztek, mivel a férfi 1945-ben öngyilkos lett.

Az elátkozottként emlegetett kastélyt a világháború után egy ideig szakszervezeti üdülőként használták, ahol egészen a nyolcvanas évek végéig dolgozók gyerekei nyaraltak. Bár úgy tűnt, hogy a tragédiák sora megszakadt, a Veol szerint a századforduló idején még egy kellemetlen ügy kapcsolódott az épülethez.

1999 és 2004 között a Vazul Kft. bérelte a kastélyt, a cég és az osztrák tulajdonosok között azonban elmérgesedett a viszony. Az épületre igényt tartó magyar bérlők végül hamis adásvételi dokumentumokkal és az osztrák tulajdonosok aláírásának meghamisításával próbálták egy nyugdíjas konyhalány nevére íratni a kastélyt.

Szándékukat azonban leleplezték, az elkövetőket pedig börtönbüntetésre ítélték. A Fekete-kastély így magára maradt: ma romos állapotban áll Balatonederics szélén, területét pedig főként urbexesek és kíváncsi kirándulók keresik fel.

(Képek forrása: Zajza / Christo / Wikimedia Commons)