5 bakonyi látnivaló, amit most egyetlen napijeggyel is felfedezhetünk

Ismét elérhető a Bakony napijegy, amellyel a Győr és Veszprém közötti vasútvonalon egy teljes napon át korlátlanul utazhatunk. Ez Magyarország egyik leglátványosabb hegyvidéki vasútvonala, amely több műemléki alagúttal és viadukttal szeli át a Bakonyt. A Bakony napijegy emellett a térség kijelölt, jellemzően Zircről induló buszjáratain is érvényes, így a környék látnivalói vonattal és autóbusszal is könnyebben elérhetők.

A jegy szeptember 20-ig bármelyik napra megváltható, ezt követően pedig a szezonon kívüli időszakban, szeptember 21. és április 30. között hétvégén és ünnepnapokon használható. Az iskolai szünetek kivételt jelentenek: ilyenkor a nyári időszakhoz hasonlóan szintén minden napra váltható Bakony napijegy.

A kedvezmény apropóján öt olyan bakonyi látnivalót gyűjtöttünk össze, amelyet vonattal és busszal is könnyen útba ejthetünk.

Ha csak egy helyet emelnénk ki a vonal mentén, az a Cuha-völgy lenne. A patak által formált szurdokvölgy sziklás medre, fahídjai és erdei ösvényei az ország egyik legszebb kirándulóhelyévé teszik. A vasút többször is keresztezi a völgyet, így már a vonatablakból is látványos képet kapunk a Bakony egyik legszebb arcáról.

A völgy Porva-Csesznek vagy Vinye felől könnyen megközelíthető, a környéken pedig a túrázás mellett via ferratát és sziklamászást is kipróbálhatunk.

A Bakony egyik legismertebb műemléke a sziklagerincre épült cseszneki vár, amely már messziről uralja a tájat. A romok között sétálva megelevenedik a középkori történelem, miközben pazar kilátás nyílik a környező erdőkre és völgyekre.

A tatárjárás után épült erődítmény fénykorában gótikus lovagvárként működött, túlélte a török ostromokat, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig kuruc központként szolgált. Végül a 19. század eleji földrengés, majd egy villámcsapás nyomán pusztító tűzvész változtatta rommá. A vár alatt húzódó Kőmosó-szurdok a via ferrata útvonalak miatt is népszerű célpont.

A Gaja-patak szurdokában, Bakonynána és Jásd között megbújó Római-fürdő is könnyen elérhető a Bakony napijeggyel. A sziklákon lezúduló víz, a mohával borított kövek és az árnyas erdő különleges hangulatot adnak a helynek. Csapadékosabb időszakokban a vízesések különösen látványosak, de a környék egész évben népszerű kirándulóhely.

Érdekesség, hogy a néphagyomány szerint a nevét a patakmeder simára csiszolódott kőtömbjeiről és a víz által kivájt kerek kőmedencékről kapta, amelyek az ókori római fürdőket idézik.

A 709 méter magas Kőris-hegy a Bakony és a Közép-Dunántúl legmagasabb pontja, így a túrázók számára szinte kötelező célpont.

A csúcs közelében álló kilátóból tiszta időben messzire ellátni, a panoráma pedig jól érzékelteti, milyen hatalmas erdőségek borítják a környéket. A csúcs messziről felismerhető legfőbb jellegzetességéről, a polgári légtérellenőrző radarállomás hatalmas, hófehér, óriási golflabdára emlékeztető radargömbjéről. 

A Bakonykoppány és Bakonybél között fekvő Hubertlaki-tavat sokan csak a „bakonyi Gyilkos-tóként” ismerik. Ez az elnevezés a mesterségesen kialakított vízfelületből kiemelkedő, elszáradt fatörzsek miatt ragadt rá. A nyolcvanas években létrehozott tavat eredetileg vaditatónak szánták, ekkoriban még egy égeres állt helyén. Ennek madványai ágaskodnak most ki a vízből. A különleges látvány miatt a helyszín ma a kirándulók mellett a fotósok körében is népszerű célpont.