2023-12-29
Amikor a Duna megmutatta, ki a főnök: a budapesti árvizek krónikája
Természeti csapások tekintetében Budapest nem panaszkodhat: a városban ugyan nem kell tartatunk a hurrikánoktól vagy a vulkánkitörésektől, ám az elmúlt 200 évben volt más, ami hatalmas károkat okozott, ez pedig nem más, mint a Duna. Ugyan jelenleg is egy árhullámnak vagyunk a szemtanúi, de a budapesti árvizek krónikájában voltak már súlyosabb esetek is, amik mélyebb nyomot hagytak a fővároson.
185 éve, 1838 tavaszán tört akkor még Pest-Budára a magyar főváros történetének legpusztítóbb árvize. A belvárosban 203, Ferencvárosban 260, Józsefvárosban 216 centiméter magasan álló víz Pest 4254 házából 2281-et döntött össze, de Budán sem volt jobb a helyzet: itt 601 épület vált romhalmazzá – emlékezik meg a jégtorlaszokat áttörő óriási árvízről a Múlt-Kor.
A szabályozatlan Duna már ekkor is hatalmas árvízzel fenyegetett, de sem Budán, sem Pesten nem tettek túl sokat a megelőzés érdekében. A magas vízállás miatt Budán már csónakokkal közlekedtek a part menti házak között, a visszaduzzadt jeges ár viszont este 10 óra környékén csapott át a Vigadónál emelt töltésen. Éjfélre már a váci, illetve a soroksári gátakat is átszakította, a három irányból érkező víztömeg így óriási erővel rohant át a városon.
Ekkor a vízszint 927 centiméteren tetőzött, az áradásokban pedig 153-an vesztették életüket.
„Hol elől, hol hátmögül, hol oldalfelől omlott egy-egy épület össze. Csak ezeknek dörgő, ropogó, csörgő lármája nyomta el időről-időre a kétségbeesők hasító sikoltásait és segítségérti már rekedt könyörgéseit”
– olvashatók Wesselényi Miklós szavai az énbudapestem cikkében.
Ezt követően kezdődött meg az árvízvédelmi rendszer kidolgozása, majd 1840-ben elkészült a szabályrendelet, valamint a Duna szabályozását is ekkortól kezdték ösztönözni az országgyűlésen.
A frissen átadott Lánchíd-környékén megindult a rakpartok kiépítése, melyek nagy része végül 1875-re készült el, valamint a Duna medrén is szűkítettek. Nem feltétlenül gondolnánk rá, ám a szennyvízhálózat szabályozására is nagy szükség volt, ugyanis az akkor még szabadon kiömlő árkok, csatornák miatt a víz könnyedén el tudott jutni a házak pincéibe.
A következő komoly árvíz 38 évvel később, 1876-ban érte el a fővárost, és főleg Budát érintette. Ekkor a téli jeges ár és a tavaszi, olvadásokból származó áradás egyszerre érte el Budapestet.
A folyamatok ugyan már előző évben elkezdődtek, az árvíz 1876. március 9-én, 867 centiméteren tetőzött – mely összesen 60 centiméterrel volt kevesebb, mint 1838-ban.
Ugyan a víz olyan alacsonyabban fekvő helyeket, mint például a Batthyiányi tér vagy Óbuda egyes területei teljesen elöntött, a korábban hozott intézkedések miatt a károk jóval kisebbek voltak, mint ’38-ban.
Bejártuk a budapesti zsidónegyedet: Hosszúlépés.járunk? – Séta a történelmi pesti zsidónegyedben
Fotó: Fortepan / Ladinek Viktor
Fotó: Fortepan / Lőrinczi Ákos
Az 1956-os évben nemcsak a forradalom pusztított végig Budapesten, hanem egy jeges árvíz is. A legnagyobb károkat ugyan délebben – Mohácson és Baján – okozta, ám a pusztítás Budapestet sem kerülte el: a város alatt 58 töltés szakadt át. Hasonlóan a korábbi jeges árokhoz, 1956-ban is a hirtelen hőmérsékletemelkedés okozta olvadás miatt indult útnak a bőséges csapadék.
„Budapest felkészülten várja a viz emelkedését. Szerdán, a késő esti órákban végigjártuk a főváros mindkét oldalán a Duna partját. Este tíz óra körül a Duna mindkét partja csendes, jeget már alig látni a Dunán, csak a víz szokatlan magassága tűnik szembe. A Sztálin-híd (mai Árpád híd – a szerk.) előtt négy hajó áll, amely a magas vízállás miatt már nem tud áthaladni a híd alatt. A Rómaiparton néhány kabin víz alatt van, de csak a legmélyebben eső részeken.
Bár a víz még meg sem közelítette veszélyesen a gátak magasságát, több helyen friss nyúlgátak emelkedtek. Az Óbudai Hajógyárban százfőnyi készültség áll készen, hogy a legkisebb zavar esetén is azonnal és hatékonyan intézkedni tudjon.”
– olvasható a Szabad Nép közleménye a pestbuda.hu oldalán.
Fotó: Fortepan / Nagy Gyula
A 2002-es áradás nemcsak Magyarországot, de egész Közép-Európát érintették: az esőzések Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Romániában is megduzzasztották a Dunát, illetve az Elbát. Ez az árvíz akkor az elmúlt 50 év legnagyobbjának számított: víz alá került a Gemenci erdő ártéri részének mintegy 80 százaléka, Budapestnél pedig a Duna augusztus 18-án mintegy 848 centiméteren tetőzött.
Ekkor 2021 embert kellett evakuálni, a károk rendezésére pedig összesen 4,76 milliárd forintot fordítottak.
Ha pihennénk egy kicsit: 5 csendes belföldi úti cél, ha elbújnál a világ elől
Fotó: Fortepan / Vass Károly
2013-ban is a közép-európai áradások okozták a rekordnagyságú árvizet az országban – pontosan az 1838-as árvíz óta nem mértek ilyen magas vízszintet. Az árvíz június 9-én, 891 centiméteres magasságban tetőzött, ekkor közel háromszáz budapesti ember kényszerült elhagyni az otthonát. Bár az árvíz országszerte nagy károkat okozott, halálos balesetről, illetve eltűnésekről nem esett szó – és szerencsére a Gemenci erdőben is meg tudták védeni az állatokat.
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
