Az élhető városok alapfeltétele: hogyan lesz a szemétből érték?

Amikor a „legélhetőbb" országokról beszélünk, általában olyan nemzetek kerülnek az élmezőnybe, mint Ausztria, Dánia vagy éppen Svájc. Persze egy adott város élhetősége több faktortól függ, a hulladékkezelés és a köztisztaság rendre közéjük tartozik. A fenntarthatóság jegyében pedig – a lakossági szelektív hulladékgyűjtés mellett – meghatározó szerepet töltenek be a hulladékudvarok is, amelyekbe a papír, a műanyag vagy az üveg mellett más, háztartásokban keletkezett tárgyakat is leadhatunk – így például elektronikai eszközöket, veszélyes hulladékokat (festéket, vegyszereket) vagy lomhulladékokat (bútorokat) is.

A szelektív hulladékgyűjtés nemcsak egy környezettudatos szokás, hanem valódi eszköz Földünk megóvására: ha tudatosan válogatjuk szét a hulladékot, jelentősen csökkenthetjük a szeméttelepekre kerülő mennyiséget, és az anyagokat újrahasznosításra alkalmas értékes alapanyagokká alakíthatjuk. Ez pedig nemcsak a természetes erőforrások pazarlását mérsékli, hanem az energiafelhasználást is csökkenti. Így egy egyszerű, mindennapi döntéssel hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb, tisztább jövőhöz – egy élhetőbb bolygóért mindannyiunk számára.

A legélhetőbb városok legutóbbi listájának élére Bécs (Ausztria), Koppenhága (Dánia) és Zürich (Svájc) került – de hogyan szervezik itt a hulladékkezelést, amely a városok kivételes élhetőségét is jelentősen támogatja? A rövid válasz, hogy hasonlóan, mint itthon.

Bécsben például a hulladékudvarokat Mistplatznak hívják, belőlük jelenleg mintegy 17 működik a város különböző kerületeiben, amelyekben a lakcímkártya bemutatását követően lehet leadni a szétválogatott szemetet. A bécsi rendszer érdekessége, hogy az udvarok olyan jó állapotú, újrahasználható tárgyakat – például bicikliket, bútorokat – is fogadnak, amelyeket aztán egy 48er-Tandler boltban újraértékesítenek vagy ingyenesen továbbadnak.

Dániában az udvarok Genbrugsstation néven futnak, ezeket jellemzően az önkormányzatok vagy a közszolgáltatók működtetik, és hasonlóan Ausztriához a lakosok itt is ingyenesen adhatják le az elhasznált eszközeiket. Koppenhágában összesen 5 nagyobb, valamint 12 kisebb – akár kerékpárral is könnyen megközelíthető – hulladékudvar üzemel, melyekben kategóriánként (veszélyes hulladék, elektronikai eszközök, bútorok) tudunk megszabadulni a tárgyaktól. Koppenhága esetében is több udvarban találhatunk újrahasználati pontokat (Genbrug), egyesek mellett pedig közösségi boltok is helyet kaptak, ahol az így továbbadott könyveket, kerékpárokat, edényeket és más, újrahasználható tárgyakat adják tovább ingyenesen vagy árusítják jelképes összegekért.

Svájcban nincs egyetlen országos rendszer, minden község saját szabályokat hozhat. Zürichben például két nagy udvar üzemel, emellett időszakonként viszont több mobil gyűjtőpontot is kihelyeznek – a veszélyes hulladékokat gyakran csak itt tudják leadni a lakosok.

Országosan mintegy 286 helyszínen működnek ilyen pontok, ahol (akárcsak külföldön) magunk pakolhatjuk le a szétválogatott tárgyakat – bizonytalanság esetén persze a személyzet segítséget nyújt. Az viszont fontos, hogy minden hulladékudvar más-más típusú hulladékot fogadhat be a méretüktől és adottságuktól függően, ezért érkezés előtt mindenképpen érdemes tájékozódnunk az adott üzemeltető weboldalán.

Jellemzően az alábbi dolgokat adhatjuk le az udvarokban:

• Újrahasznosítható hulladék (papír, műanyag, fém, üveg)
• Elektronikai hulladék (háztartási gépek, mobiltelefon, akkumulátorok, kábelek)
• Veszélyes hulladék (festék, oldószer, ragasztó, növényvédő szer, vegyszer, olaj)
• Lomhulladék (matrac, ágykeret, kanapé, szőnyeg)
• Zöldhulladék (gally, lomb, nyesedékek, komposztálható anyagok)
• Fa bútorhulladék
• Egyéb hulladék (textil, gumiabroncs, CD/DVD, fénycső)

És amit jellemzően nem fogadnak az udvarok:

• Nagyobb mennyiségű építési és bontási hulladék (tégla, törmelék, csempe)
• Autóroncs, karosszériaelemek
• Céges, kereskedelmi hulladék (ezt külön szolgáltató kezeli)
• Kommunális hulladék

Egyrészt nem kell megvárnunk, hogy otthoni kukánk megteljen, hiszen a hulladékot egyszerűen és gyorsan leadhatjuk egy hulladékudvarban. Ráadásul egyszerre szabadulhatunk meg többféle anyagtól is, így nem kell különböző gyűjtőhelyeket keresnünk. Érdemes kiemelni, hogy országosan bármelyik hulladékudvar igénybe vehető, nem csupán a lakóhelyünkhöz legközelebb eső telephely.

• Keressük ki a MOHU térképes keresőjén a legközelebbi hulladékudvart, majd ellenőrizzük a nyitvatartását és a leadható hulladéktípusokat. 
• Válogassuk szét otthon a hulladékunkat, hogy a helyszínen már gyorsabban és gördülékenyebben haladhassunk.
• A hulladékudvarban mutassuk fel az illetékeseknek a lakcímkártyánkat. 
• Először a személyzet leméri a leadni kívánt hulladék mennyiségét, majd rögzítik az adatokat. 
• Végül tegyük a megfelelő gyűjtőedénybe a hulladékokat! Az eligazodásban a személyzet segíteni fog, a pakolást viszont egyedül kell megoldanunk, így ha túl nehéz/sok mindent cipelnénk, érdemes segítséggel érkezni.