Szelektív hulladékgyűjtés a nagyvilágban: honnan érdemes példát venni?

Az ENSZ szerint az emberiség évente mintegy 400 millió (!) tonnányi műanyagszemetet termel, ráadásul a becslések szerint 2050-re mindez az 1100 millió tonnát is elérheti. Bár a hulladékkezelés régóta létező gyakorlat, a műanyaggyártás csupán az 1970-es évektől indult rohamos növekedésnek. A világ sokáig nem fordított túl nagy figyelmet ezek újrahasznosításra, de ma már a műanyaghulladék kezelése az egyik legsürgetőbb környezeti kihívássá vált.

Egyes úti célok persze jobban teljesítenek a területen, mint mások. Az egyik legelső ország, amely harcot hirdetett a műanyagszemét ellen, Ruanda volt, ahol 2008 óta szigorúan tilos a műanyag szatyrok előállítása, importálása, használata és eladása is, 2019-ben pedig az intézkedést kiterjesztették az olyan egyszer használatos műanyagtermékekre is, mint a szívószálak, poharak és a vizes palackok. Ez viszont nem csak látszatintézkedés: a repülőtereken az utasok csomagjait is átvizsgálják, és akik megszegik az előírásokat, jókora büntetésre számíthatnak. 

Európában Svédország és Izland jár az élen. Utóbbi egy külön turisztikai kampányt is indított a vizes palackok visszaszorítására, amelyeket jellemzően a turisták vásárolnak meg, míg Svédországban található például a rengeteg szakmai díjat bezsebelő Grale vállalata, ami a fenntartható technológiákra és innovációkra összpontosít. De Norvégia is kiemelendő, ahol külön támogatások járnak azoknak a vállalatoknak, amelyek komolyan veszik a fenntarthatóságot – az ilyen programok eredménye, hogy az országban már a műanyagpalackok több mint 92 százalékát újrahasznosítják.

Bár az olyan trópusi országokban, mint Thaiföld, Malajzia vagy a Fülöp-szigetek jellemzően több gond van a hulladékgazdálkodással, Palauban sikerült követendő példát mutatni. Az apró szigetországban a zacskók, a poharak, a szívószálak és csomagolások kitiltása mellett az állami intézményekben például tilos műanyagpalackokban forgalmazni az italokat. 2018-tól ráadásul minden turistával aláiratnak egy kötelezettségi nyilatkozatot, amiben az utazók arra tesznek fogadalmat, hogy megőrzik Palau természeti kincseit.

Magyarországon 2024. július elsejétől már nem forgalmazható olyan 0,1 és 3 liter űrtartalom közötti italos üveg, PET-palack és alumíniumdoboz, amely nem rendelkezik visszaváltási díjas logóval. A MOHU visszaváltási rendszerének különlegessége, hogy a fém és műanyag palackok mellett az üvegekre is kitér, de szintén egyedinek számít az, hogy a vásárlók a visszaváltási díjat egy applikáció segítségével saját bankszámlájukra is elutalhatják.

A műanyagok tekintetében például bátran beledobhatjuk a szelektív kukákba a

• tejtermékek kiöblített poharait;
• a kozmetikai szerek flakonjait, tubusait, tégelyeit;
• a tisztító- és mosószerek csomagolásait;
• a fóliákat, habosított fóliákat;
• a műanyag kupakokat;
• a polisztirolt (így a hungarocellt);
• az élelmiszerek műanyag csomagolásait és
• a többrétegű tejes és üdítős kartonokat is.

Ugyanígy

• a konzervdobozokat;
• a fémkupakokat;
• a fémtartalmú háztartási eszközöket, illetve
• a fém italosdobozokat is bátran gyűjthetjük szelektíven.

A papírszemetek közül a szelektív kukákba dobhatjuk

• a hullámkartonokat;
• a kartondobozokat;
• a reklámszórólapokat és más újságokat;
• a csomagolópapírokat;
• a nyomtatópapírokat;
• a tojástartókat, ahogy
• a füzeteket, könyveket is.

Van persze néhány olyan dolog is, amit a vegyes szemetesekbe kell tennünk. A papírok esetében például a használt zsebkendők, szalvéták és kéztörlők kerüljenek ide, míg a műanyagoknál nem gyűjthetők szelektíven a savas, lúgos és étolajos flakonok, a használt intimhigiéniai termékek és a benzineskannák  – a többinél a lényeg, hogy lehetőleg kitisztítva kerüljenek a kukákba.

A festékdobozokat, spray-ket, az elektronikai alkatrészeket, az elemeket és akkumulátorokat, valamint a kazettákat, CD-ket és DVD-ket sem tudják újrahasznosítani, így ezeket kijelölt telepeken, hulladékudvarokban vagy fémhulladék átvevőhelyeken tudjuk leadni. Minden elérhetőségről a MOHU weboldalán tudunk tájékozódni.