Palackvisszaváltás: hol, és milyen formában találkozhatunk vele Európában?

Magyarországon 2024. július elsejétől már nem hozhatóak forgalomba italosüvegek, PET-palackok és alumíniumdobozok visszaváltási díjas logó nélkül. Az új rendszernek még vannak gyerekbetegségei, a vonatkozó uniós előírás értelmében viszont az úgynevezett DRS-rendszert (Deposit Return System) minden uniós tagállamban bevezetik idővel. 

A szabály azonban nem írja elő pontosan, hogy hogyan kell menedzselni a rendszert, ezért egyes országok visszaváltási módszerei eltérhetnek. Ahogy a Greendex is írja, a legnagyobb különbséget a visszaváltható kategóriába tartozó csomagolások típusaiban, illetve a begyűjtés módjában és a kifizetések területén tapasztalhatjuk.

A Statista jelentéséből az látszik, hogy még napjainkban is elég alacsony azoknak az országoknak az aránya, ahol már érvényben van valamilyen visszaváltási rendszer: 2024 júliusában  csupán 30 országban létezik infrastruktúra a PET-palackok visszaváltására. Az új uniós szabályozás értelmében viszont több ország is – köztük Belgium, Lengyelország, Csehország, Görögország, Ausztria és Portugália is – megfogadta, hogy hamarosan kiépíti a környezet védelmére szolgáló struktúrát.

Ezzel szemben Norvégiában 10 évnyi tesztelést követően már 1999 óta van lehetőség a palackok visszaváltására, ami olyan jól működik, hogy a visszaváltási arány a felelős Infinitum kimutatása szerint már 2021-ben is 92,3 százalékon volt – ez azt is jelenti, hogy a helyiek mintegy 1,55 milliárd flakont és dobozt vittek el az automatákhoz.

Németországban is egy jó ideje, pontosabban 2003 óta működik egy DRS-rendszer, de Észtországban és a szomszédos Szlovákiában is szépek a mutatók – utóbbi esetében például a bevezetést követő 2. évben a PET-palackok visszagyűjtési aránya a bevezetési év előtt mért 60 százalékról 90-re nőtt.