Miskolc és egy háromezer fős magyar település is felkerült a világ 100 legjobb zöld úti célja közé

Az egyik legfontosabb fenntarthatósággal foglalkozó szervezet, a holland bázisú Green Destinations minden évben olyan inspiráló történeteket keres, amelyek megmutatják, hogyan lehet összhangot teremteni a turizmus és a természetvédelem között. A legújabb eredményeket egy díjkiosztó gálán mutatták be Montpellier-ben – számolt be róla a turizmus.com.

A Green Destinations szakmai zsűrije idén a miskolci „Ehető Erdő” (Forest to Fork) programot emelte ki, mint a világ egyik legjobb zöld turisztikai kezdeményezése. Ennek lényege, hogy a Bükk régiójának vadon gyűjthető alapanyagai (gombák, bogyók, gyógynövények, vadhúsok) köré kész gasztronómiai élményeket – például erdei sétákat, kóstolókat, tematikus vacsorákat, fenntartható vendégláóhelyeket  – alakítsanak úgy, hogy mindeközben bevonják a helyi közösségeket. 

A programot a Bükki Kör hozta létre séfek, borászok, szállásadók, erdészek és kreatív szakemberek bevonásával. A legnevesebb események közé tartozik például a Taste of Bükk vacsorasorozat, az Erdei GasztroExpressz, az erdei fogásoknak elsőként otthont adó Végállomás bisztró meglátogatása vagy az Avasi Borangolás, de a régió első Good Travel Seal minősítésű szállodája, a lillafüredi Hotel Palota is kiemelt helyszíne a kezdeményezésnek. 

Hosszúhetény neve sokaknak már ismerősen csenghet, hiszen a Mecsek környékén található település az egyik legjobb fenntartható gasztroközpontja országunknak. A 3300 fős településre először az Zöld Michelin-csillaggal díjazott Almalomb étterem miatt figyelt fel az ország, azóta viszont egy másik kiváló Michelin-ajánlott étterem, a Hosszú tányér is a reflektorfénybe került, miután a Dining Guide Magyarország egyik legjobb vidéki éttermének választotta. 

A Green Destinations Hosszúhetény esetében a 2004-es „Zengő-ügyre” hívta fel a figyelmet. Akkoriban a NATO ugyanis egy radarállomást tervezett a Mecsek legmagasabb csúcsára. Ezzel csak egy gond volt, mégpedig hogy itt él a világ Bánáti bazsarózsa állományának mintegy 90 százaléka. Végül a helyiek, a civilek és a környezetvédők példátlan összefogással álltak ki a beruházás ellen, ami így meghiúsult. 

Kétévente szervezik meg ezen felül a Bánáti Bazsarózsa Népművészeti Fesztivált, de új kilátó is épült a Zengőn. A helyiek továbbá aktívan részt vesznek a természetvédelem és a kultúra közös formázásában, és talán ez járult hozzá ahhoz, hogy Hosszúhetény lett az egyetlen baranyai település, ahol az elmúlt években növekedett a lakosság száma.