2024-05-03
Olyan szibériai halakat fogtak a Balatonból, aminek ikráiból kaviár készül
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a közelmúltban két egymástól független tokhal kifogásáról értesült, melyekre a Balaton középső medencéjében találtak rá. Az ideghonos halakat Révfülöpnél, illetve Balatonlelle környékén fogták ki a halászok, ám mivel nem tudták pontosan meghatározni fajtájukat, visszaengedték őket a vízbe.
Szokatlan halakat fogott ki két halász a Balatonban: a szibériai – vagy más néven lénai – tokhalakra a tó középső medencéjében találtak rá. A horgászok egyedül nem tudták meghatározni a halak fajtáját, ezért visszaengedték azokat a vízbe.
Attól tartottak, hogy netalántán a védettséget élvező vágó tok, vagy a „nem fogható” kategóriába tartozó kecsege akadt horgukra.
Ha horgászás helyett inkább túráznánk egy jót: Bakancsot is érdemes csomagolni: 5 szuper túraútvonal a Balaton-felvidéken
Facebook-posztjukban arra kérték a horgászokat,
hogy amennyiben idegenhonos lénai tokokat sikerül kiemelniük a vízből, azokat ne engedjék vissza a Balatonba.
A halak meghatározásában is igyekeznek segíteni; írásukban az olvasható, hogy
„a tokfélék meghatározásában akkor lehet könnyen egyértelmű álláspontra jutni, ha rendelkezésre áll alulnézeti fotó, amelyen megvizsgálhatók a szájnyílás, a bajuszszálak, illetve az orr formai jegyei, illetve egymáshoz viszonyított helyzetük.”
Mivel ilyen fotók nem álltak a rendelkezésükre, ezért a szervezet a biztonság kedvéért felvette a kapcsolatot három halbiológussal és egy toktenyésztéssel foglalkozó kollegával is, akik egyhangúan megerősítették a feltételezést. A szibériai tokhalat egyébként előszeretettel tenyésztik étkezési célra, és a faj több haza horgásztóban is megtalálható.
A Balatonban viszont nem őshonos hal, így jelenléte nem kívánatos, inkább zavarja az ökoszisztémát.
Úgy vélik, hogy a Balatonban talált halak valószínűleg a vízgyűjtőn létesült halgazdálkodási létesítményből szökhettek meg. Amennyiben valaki szintén kifogna egy tokhalat, igyekezzen lefényképezni azt alulról és a száj környékén is.
Ha már hazai tavak: 5 tóparti üdülőhely Magyarországon, ha víz mellett töltődnél fel
- A kecsegét (Acipenser ruthenus) egyértelműen azonosítja, hogy bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
- A vágótok (Acipenser gueldenstsedtii) bajuszszálai simák, hátrasimítva nem érik el a felső ajkat.
- A lénai tok (Acipenser baerii) bajuszszálai simák, hátrasimítva elérik a felső ajkat.
(Forrás: Sokszínű Vidék)