2026-01-23
A föld alatti Magyarország: 6 bunker és óvóhely, ami ma is látogatható
A turistatérképeken ritkán jelölik, pedig Magyarország alatt egy másik ország is húzódik, folyosókkal, vasajtókkal és elfelejtett termekkel. A világháborúk és a hidegháborús készültség nyomán országszerte bunkerek, óvóhelyek és titkos katonai létesítmények épültek, amelyekből ma már csak kevés látogatható. Ami viszont nyitva áll, az egyszerre történelmi lenyomat és nyomasztóan izgalmas helyszín, ahol a korszak hangulata szinte kézzelfogható. Mutatjuk a legérdekesebbeket.
Kevés hely mesél annyira autentikusan a 20. századról, mint a Sziklakórház. Az egyik legismertebb magyar föld alatti létesítmény a második világháború alatt 120 beteg ellátására épült, a hidegháború idején aztán atombiztos bunkerré alakították át, ma pedig múzeumként járható be. Ritka lehetőség arra, hogy egyszerre lássuk a háborús orvoslás eszközeit és a nukleáris korszak védelmi logikáját.
A hidegháború elején épült titkos F–4 objektumot Rákosi Mátyás számára tervezték, mélyen Budapest alatt. Parancsnoki központként és menedékként szolgált volna egy atomtámadás esetén, ám sosem került valódi használatba. Zártsága és titkossága ma is a korszak paranoiáját idézi. Ami a pontos lokációját illeti, „H" alakban, 39 méter mélységben helyezkedik el a Kossuth tér és a Szabadság tér között.
Nem csak a fővárosban bukkanhatunk óvóhelyekre: a Pilis erdeiben megbúvó bunkerek és megfigyelőállások például már több mint nyolcvan éve részei a tájnak. Az osztrák-magyar hadseregtől a szovjet csapatokig sokan használták a területet, amelynek katonai zártsága közben a természetet is megóvta.
Kevés föld alatti rejtekhely fonódik annyira szorosan össze a magyar történelemmel, mint a kőszegi. 1945. március 20 és 28. között ugyanis itt őrizték a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, mielőtt azok 33 évre elhagyták az országot. A bunker rövid időre a magyar államiság legfontosabb jelképeinek rejtekhelye lett.
A Gödöllői Királyi Kastélyban található óvóhely Horthy Miklós és környezete számára készült a második világháború idején. A kormányzó 1920 és 1944 rezidenciájaként használta a fővároshoz közeli épületegyüttest, így nem meglepő, hogy itt is készült menedék. Az épület szárnyában, a pince–alagsori zónában kialakított bunker elsődlegesen nem hosszú távú túlélésre, hanem légitámadások elleni búvóhelyként szolgált.
A 20. század végéig szigorúan titkokban tartott budai kormányóvóhely története már a második világháború előtt elkezdődött. Az óvóhely építését 1936-ban indította el a Légoltalmi Parancsnokság Horthy Miklós és kormánya számára. A rendszer kialakítása rendkívül összetett volt: a Várban működő minisztériumokból mind le kellett jutni ide, így a létesítmény kiterjedt hálózattá vált.
1939-re készült el, eredetileg száz fő befogadására tervezték, az ólomlemezes vízszigetelés pedig a korszak csúcstechnológiáját képviselte. A háború alatt német és magyar hadtestparancsnokságok használták, 1968-ban modernizálták. Ma is őrzött, és jelenleg a Honvédelmi Minisztérium kezelésében áll. A létesítmény nem látogatható.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
