Marsbéli vörös táj Magyarországon, ahol tényleg olyan, mintha másik bolygón lennél

A Fejér megyei Gánt település legnagyobb látványossága a vöröslő föld, amely az egykori külszíni bányászat maradványa. A bánya korábban Magyarország első bauxitlelőhelye volt, sőt az 1930-as években a gánti kitermelés révén hazánk adta a világ bauxittermelésének az egyötödét. A bauxit az alumíniumkohászat legfontosabb érce, a vas után a legfontosabb ipari fém. 1821-ben fedezték fel, nevét a dél-franciaiországi Les Baux városáról kapta.

Vörös színét pedig a benne található vasvegyületek adják.

Hazánkban a 20. század elején főleg Erdélyben találtak lelőhelyeket, az első világháború után azonban szükség volt anyaországi kutatásokra is, így kezdődött a gánti bauxitbányászat története is. A második világháborúban a hadiipar fontos forrása is volt az itt kitermelt bauxit, a bányát végül 1988-ban zárták be.

A termelés teraszos jelleggel folyt, a kitermelt bauxitot csillékbe tették, majd innen vitték el őket a vasúti kocsikhoz, hogy a megfelelő ipari létesítményekbe juttassák azokat.

A terület ma Bauxitföldtani Parkként üzemel.

A magyar marsbéli táj így nemcsak a bánya emlékét őrzi, hanem ennél sokkal többet mesél nekünk a Földünkről, hiszen bepillantás enged az évmilliókkal korábban létezett világba. A helyszínen kiépített, több kilométeres tanösvény vezet végig, amelyet körülbelül másfél óra alatt barangolhatunk be.

Fotó: Shutterstock

A különleges terület ma a turisták egyik kedvelt úti célja szerte a világból, és persze Magyarországról is. A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park Geológiai Látogatóközpont honlapját felkeresve tájékozódhatunk részletesebben a lehetőségekről.