Bűz és pusztító árvizek miatt került a föld alá Buda rejtett patakja

Mielőtt eltűnne Buda utcái alatt, az Ördögárok hosszú utat tesz meg a főváros felé. A patak a Nagykovácsi-medencében ered, majd Nagykovácsin és Remeteszőlősön keresztül éri el Budapestet. Egyik legszebb szakasza a Remete-szurdok, ahol még természetes környezetben, meredek mészkőfalak között halad.

Innen azonban egyre inkább eltűnik a város szövete alatt: nyomvonala nagyjából a Hűvösvölgy–Városmajor–Tabán–Döbrentei tér vonalát követi, majd az Erzsébet híd budai hídfőjének közelében éri el a Dunát.

Partja mentén tímárok dolgoztak, akiknek a bőrkikészítéshez nagy mennyiségű vízre volt szükségük. Innen ered egyik régi elnevezése, a Tímár-patak is. A 19. századra azonban a vízfolyást egyre inkább szennyvízelvezetésre használták, vize elszennyeződött, áradásai pedig rendszeresen komoly károkat okoztak. Emiatt az 1870-es évek elején megkezdődött a meder rendezése és fokozatos befedése.

A legsúlyosabb tragédiák egyikére 1875 júniusában került sor. Egy heves felhőszakadás után az Ördögárok hirtelen megáradt, végigsöpört a Tabánon, házakat és utcákat rongált meg, és emberéleteket is követelt. 

Bár Budán ma már nagyrészt láthatatlan, teljesen nem tűnt el. A Remete-szurdokban továbbra is a felszínen halad, ráadásul maga a környék is megér egy kirándulást. A mintegy másfél kilométer hosszú völgyet meredek sziklafalak és több barlang teszi látványossá, miközben a terület régészeti szempontból is különösen érdekes.

A környék régészeti szempontból is különösen gazdag: a barlangokból gyapjas orrszarvú és barlangi medve csontjai, valamint egy neandervölgyi ember fogai is előkerültek, tovább árnyalva a Remete-szurdok különleges múltját.

(Forrás: Turista Magazin, PestBuda)