5 gyönyörű budapesti rózsakert, ahol pár percre elfelejthetjük a város zaját

A Rózsadomb szélén, a Gül Baba utca végén álló türbe Budapest egyik legkülönlegesebb történelmi emlékhelye, amelyhez rózsakert is kapcsolódik. Gül Baba, magyarul a Rózsák Atyja, bektasi dervis volt, aki 1541-ben I. Szulejmán szultán seregével érkezett Budára, és a hagyomány szerint a város elfoglalását követő hálaadás napján, szeptember 2-án halt meg. Sírja fölé 1543 és 1548 között emeltek zárt türbét, amely az oszmán időszakban derviskolostor és temetkezési hely közelében állt.

A nyolcszögletű, többször felújított épület ma is csendes, visszafogott hangulatot áraszt, mellette pedig gondozott ösvények és rózsaágyások várják a látogatókat. A rózsák tavasztól késő őszig virágoznak, a kert pedig egyszerre kínál történelmi helyszínt, kilátást és nyugodt pihenőpontot Buda egyik legszebb részén.

A 2024 júniusában, a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódva átadott Gellért-hegyi rózsakert Budapest egyik legújabb rózsás látványossága. Különlegességét az adja, hogy a 3195 elültetett rózsatő mindegyike egy magyarországi vagy határon túli magyar települést jelképez, így a kert a virágok sokfélesége mellett a nemzeti összetartozás gondolatát is megjeleníti.

A 1568 négyzetméternyi virágfelületen több mint 50 rózsafajta kapott helyet, köztük a barackszínű Großherzogin Luise típusú Budapest rózsája, amely a Budapesti lány című szobor mellett látható. A Jazz Tantau, az Anne Duprey, a Hotline, a Rotilia és a Dalli Dalli mellett évelő növények is gazdagítják az ágyásokat, amelyek hatszögletű formájukkal a kerttörténeti sejtes-ágyások világát idézik.

A Margitsziget eleve Budapest egyik legjobb városi menedéke, a vadaspark közelében található rózsakert pedig az egyik legcsendesebb része. Az első kertet 1810-ben telepítették a szigetre, a mai ellipszis alakú parkban pedig mozaikszerű virágágyások, bazaltkockákkal szegélyezett felületek, padok és pergolák között sétálhatunk.

A kert több rózsafajtának ad otthont, a teahibridektől és floribundáktól a törperózsákon, parkrózsákon és futórózsákon át a magas törzsű rózsákig. A kelet felé lejtő területet egy alacsony támfal tagolja, a lépcsőkön felfelé haladva pedig szép rálátás nyílik a rózsaágyásokra, amelyeket gyepfelületek és buxusok kereteznek. A rózsakert egész évben szabadon látogatható.

A XIII. kerületi Szent István park Budapest egyik legkedveltebb Duna-parti pihenőhelye, ahonnan szép kilátás nyílik a Margitszigetre és a budai hegyekre. A parkot 1928-ban, az egykori parkettagyár helyén hozták létre Lipótvárosi park néven, ma pedig szobrok, emlékművek, köztük Raoul Wallenberg emléke, kutyafuttató, rendezvények és nyugodt zöldfelületek teszik változatossá. 2010-ben bemutatókertet alakítottak ki benne, amelyben jórészt Márk Gergely nemzetközileg elismert magyar rózsanemesítő fajtái kaptak helyet.

A nagytétényi hegyoldalban található Budatétényi Rózsakert Budapest legnagyobb rózsakertje, amely a látogatók számára látványos sétahelyként, szakmai szempontból pedig felbecsülhetetlen értékű génbankként működik. A rozáriumot 1964-ben hozták létre a Kertészeti Kutatóintézet javaslatára, ma pedig körülbelül 7-8 ezer rózsa virágzik benne. A kertben történelmi ritkaságok, nemesített fajták és a természetben spontán módon kialakult vadrózsák is helyet kaptak, így botanikai érdeklődés nélkül is élmény végigsétálni a színpompás, illatos ágyások között.