2026-02-25
Ezért lett hungarikum a roppanós vecsési savanyú káposzta
Február 24-én a tepertős pogácsa és a vecsési savanyú káposzta is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, amely ezzel száz tételre bővült. A roppanós, hordóban érlelt savanyúság régóta meghatározó eleme a magyar konyhának, és Vecsés nevét mára szorosan összeforrasztotta a minőségi káposztával. De mitől vált ennyire különlegessé, és hogyan lett egy kisvárosi hagyományból országosan ismert gasztronómiai büszkeség?
Február utolsó keddjén megválasztották a 99. és a 100. hungarikumot: a paraszti konyha hagyományait őrző tepertős pogácsa mellett a vecsési savanyú káposzta is felkerült a magyar kultúra kiemelt értékeit összegző listára.
Vecsés történetében mindig meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság. A település már a bronzkor óta lakott, a helyiek pedig évszázadokon át növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A kedvező talaj és az éghajlat ideális feltételeket teremtett a gazdálkodáshoz, ami a település gyarapodását is megalapozta.
A török uralom azonban megtörte a népesség folytonosságát. A fordulat 1768-ban érkezett el, amikor II. Grassalkovich Antal telepítési felhívására ötven sváb család költözött ide. Alig egy évtized alatt egységesen német ajkú településsé vált Vecsés, és a savanyú káposzta hagyománya is ehhez a sváb örökséghez kötődik.
Az ideköltöző svábok magukkal hozták a kétszáz éves múltra visszatekintő savanyítási technikát is. Az évtizedek során sajátos káposztafajtákat alakítottak ki, a legjobbnak pedig egy C-vitaminban gazdag, enyhén édeskés, vékony levelű, jól szeletelhető típus bizonyult.
A káposztát hagyományos tejsavas erjesztéssel, fahordókban savanyították. A hordókat fakorongokkal zárták le, amelyeket kövekkel súlyoztak. Az erjedés során a káposztára szórt só beszivárog a levelek közé, a tejsavbaktériumok pedig a benne lévő cukrot tejsavvá alakítják. A kulcs az állandó hőmérséklet volt: a hordókat legalább két hétig így tárolták, aminek eredményeként roppanós, kellemesen savanyú káposzta született.
Elterjedésében nagy szerepet játszott Vecsés kedvező fekvése is, hiszen a gazdák könnyen eljuttathatták terméküket a fővárosi piacokra. Fontos fordulópontot jelentett, amikor Trethán Károly kisiparos feltalálta a káposztavágó gépet, amely jelentősen felgyorsította a termelést. Az ipari forradalom a közlekedés fejlődését is magával hozta, ennek köszönhetően a vecsési káposzta egyre távolabbi vidékekre is eljutott.
– olvasható a hungarikum.hu leírásában.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
