Régen a lángos helyett ezt ették, a falu kedvence volt, ma már alig kóstolhatjuk valahol

Görhe, kattancs – ez csak pár olyan régi magyar étel, amiről a mai fiatalok valószínűleg sosem hallottak még. A feledés homályába merült fogások táborát erősíti a nagyszüleink, dédszüleink konyhájából származó lapótya is, ami rokonságban áll a ma ismert lángossal. A lapótya legalább annyira laktató, mint híres „testvére", elkészítéséhez viszont nem kell élesztő, a levegős állaghoz elég csupán némi szódabikarbónával dúsítanunk. Akinek kedvence a lángos, mindenképpen tegyen egy próbát!

• 500 g búzafinomliszt
• 1 dl aludttej (vagy joghurt, kefir)
• 1 ek só
• 1 tk szódabikarbóna
• 1-2 dl langyos víz
• némi sertészsír

1. Először fogjunk bele a tészta elkészítésébe: a lisztet keverjük el a sóval, a szódabikarbónával és az aludttejjel, majd a langyos vizet is csurgassuk hozzá. Ezután kezünkkel alulról felfelé dolgozva alaposa dagasszuk meg, ha pedig elkészültünk, hagyjuk letakarva pihenni körülbelül 30 percig.
2. Pihentetés után gyúrjuk a tésztát téglalapos formára, kenjük meg a zsírral, végül pedig vágjuk nagyjából 2 ujjnyi szeletekre.
3. A kis csigákat fektessük oldalukra, takarjuk le, és további 20 percig pihentessük.
4. A sütéshez először olvasszunk meg zsírt a serpenyőben, majd lapítsuk ki a csigákat, és közepes lángon 2-3 perc alatt süssük aranybarnára őket. Ha mindent jól csináltunk, akkor a tésztában kisebb-nagyobb hólyagok keletkeznek sütés közben.
5. Végezetül csepegtessük le a lapótyákról a felesleges zsír, fogyasztáshoz pedig a lángoshoz hasonlóan kenjük meg fokhagymával, tejföllel és rakjunk rá sajtot is. Ha az édes változatot kívánnánk, akkor lekvárral, csokikrémmel, mogyoróvajjal vagy porcukorral is tálalhatjuk.

(Forrás: Vince)