Egy korszak vége: így tűntek el a belföldi repülőjáratok Magyarországról

A második világháború után a légi közlekedés is súlyos károkat szenvedett, hiszen a működőképes repülőgépek hiánya jelentősen megnehezítette a repülést – 1946. október 15-én végül többé-kevésbé kényszerből mégis elstartoltak az első járatok itthon. Magyarország ugyanis tehermentesíteni kívánta a vasúti személyszállítást, így a magyar-szovjet Maszovlet légitársaság végül rendkívül olcsón, nagyjából egy első osztályú vonatjegynek megfelelő áron kínálta a repülőjegyeket.

A kezdetekben kisebb, csupán 21 fő szállítására alkalmas gépeket használtak, amiket az ötvenes években, a Malév megalakulása idején némileg kibővítettek, így ekkor már új, 30 férőhelyes repülők is szelték a magyar égboltot. A nagyobb repülőgépek alkalmazása azonban egyet jelentett a belföldi úti célok csökkenésével, hiszen a kisebb repülőterek már nem bírták el a nagyobb típusú gépeket.

– idézte Hűvös Sándor repülős katonatisztet a Pestbuda.

Ugyan ekkor még voltak a belföldi légi forgalom fejlesztésére irányuló tervek, az 1960-as évek elején már leáldozóban volt légi közlekedés, 1964-re pedig már alig használta valaki a járatokat. A legnagyobb utasforgalommal (1707 fő) Debrecen rendelkezett, Pécsre már csak 7-800 fő, míg Zalaegerszegre és Szombathelyre ennél is kevesebben utaztak – ezért a hatvanas évek végére már csak a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen vonalak működtek.

A repülőgépek fedélzetén egyébként nemcsak utasokat, hanem velük egy térben árukat is szállítottak. Mindenesetre a Malév ekkortájt cserélte le régi flottáját modernebb gépekre, amik méretükből fakadóan teljesen ellehetetlenítették a belföldi repülést. A legutolsó repülő végül 55 évnyi szolgálat után, 1969. március 15-én érkezett meg Debrecenből Budapestre, hivatalosan is véget vetve a belföldi légi közlekedésnek.

(Források: DNH, Pestbuda)