Törölték a járatod? Így kérhetsz átfoglalást vagy kártérítést

Régóta nem tapasztaltunk ekkora havazást Európában. Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtéren például a hó és az erős szél miatt több mint 700 járatot kellett törölni, az év első hétvégéjén pedig közel 1200 utas ragadt a légi csomóponton. A repülőtér az időjárás miatt további járattörlésekre figyelmeztetett, és a késések is folyamatosan nehezítették a közlekedést.

Az uniós szabályozás azokra a járatokra vonatkozik, amelyek az Európai Unió vagy az Egyesült Királyság területén közlekednek, és ebből a szempontból nem döntő, hogy az utat uniós légitársaság vagy EU-n kívüli cég üzemelteti. Az előírások a beérkező járatokra is kiterjednek, ha azok az EU-n kívülről érkeznek az Európai Unióba vagy az Egyesült Királyságba, és a járatot uniós vagy brit légitársaság működteti. Ugyanez igaz azokra az utakra is, amelyek az EU-ból vagy az Egyesült Királyságból indulnak nem uniós országba, függetlenül attól, melyik légitársaság üzemelteti a járatot.

A várakozás ideje, illetve a távolság is hatással van a kártérítés mértékére. Az EC261 értelmében két órát meghaladó késések esetében járnak az utasoknak bizonyos szolgáltatások. Jelentős késésnek számít

• legfeljebb 1500 kilométeres járatok esetében kettő vagy több óra;
• legalább 1500 kilométeres, unión belüli járatok, illetve egyéb 1501 és 3000 kilométer közötti járatok esetében három vagy több óra;
• minden egyéb járat esetében pedig négy vagy több óra.

Amennyiben a légitársaság megtagadja a beszállítást, az indulást megelőző 14 napban törli a járatot, vagy a gép több mint háromórás késéssel érkezik meg, az útvonal hosszától függően utólagos pénzbeli kártérítésre lehetünk jogosultak. A kártérítések mértéke

• a legfeljebb 1500 kilométeres járatok esetében maximum 250 euró;
• az 1500-3500 kilométer közti járatok esetében maximum 400 euró;
• a 3500 kilométert meghaladó járatok esetében pedig maximum 600 euró lehet.

Járattörlés esetén kérhetjük az utazás újraszervezését, de akár a jegyár visszatérítését is. Emellett az érintett légitársaságtól ételt és szükség esetén szállást is kérhetünk, ha a törlés miatt várakoznunk kell. Ezek a szabályok rossz idő esetén is érvényesek, kivéve, ha a törlést úgynevezett „rendkívüli körülmények” indokolták.

A „rendkívüli körülmények” gyakorlatilag előreláthatatlan eseményeket jelentenek, ilyen helyzetben pedig a légitársaságok nem kötelesek pénzbeli kompenzációt fizetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy magukra hagyhatják az utasokat: a repülőtéren ragadt utazóknak továbbra is segítséget kell nyújtaniuk, és vállalniuk kell, hogy vagy a lehető leghamarabb eljuttatják őket a célállomásra, vagy visszatérítik a jegy árát. A légitársaságoknak emellett tájékoztatniuk kell az érintetteket a választható lehetőségekről.

Rendkívüli időjárási körülménynek ráadásul minden esetben extrémnek és a megszokottól eltérőnek kell lennie. Ide tartozhat például egy erős vihar, a vulkáni hamu vagy egy hurrikán, a lényeg pedig az, hogy az időjárás közvetlenül érintse a járatot. 

Az adott légitársaság szabályzatától függően pedig arra is lehet példa, hogy a törlés vagy késés miatt felmerülő pluszköltségeinket megtérítik, például akkor, ha emiatt lekéstük a csatlakozó járatunkat.

Bármelyik esetről legyen szó, fontos, hogy őrizzünk meg minden, a késéssel vagy törléssel összefüggő kiadásra vonatkozó blokkot, bizonylatot. Ilyen lehet például a taxi, a szállásdíj vagy a lekésett nyaralás is. Ezek alátámasztják majd a kártérítésre való igényünket. A problémát mindenképpen jelezzük a légitársaságnak is. Ahogy az Euronews is írja, a legjobb, ha ezt szövegesen is megtesszük, hiszen ez is dokumentált bizonyítéknak számít majd. 

Végezetül amennyiben járatunk 12 óránál többet késik, jogosultak lehetünk teljes egészében lemondani utunkat. Hasonlóképpen, ha az extrém időjárás miatt a szálláshelyünk élhetetlenné válik, illetve ha kötelező evakuációt rendelnek el, szintén jó esély van arra, hogy kártérítést kapjunk az út lemondása miatt. 

Fontos azonban, hogy az összes fent említett lehetőséggel csak akkor élhetünk, ha a jegyet még azelőtt vásároltuk meg, hogy az extrém időjárási jelenség közismertté vált. A hurrikánok esetén például akkor kaphatunk kártérítést, ha a jegyet azelőtt vettük meg, mielőtt az adott hurrikánnak nevet adtak volna. Más típusú időjárási jelenségeknél a kulcs az előreláthatatlanságban van: ha az adott jelenségetről például már az utasbiztosításunk megkötése előtt kiadtak valamilyen közleményt, akkor a kártérítési igényünk semmis lesz. 

A kártérítést elsősorban az adott légitársasággal igyekezzünk meg rendezni, de online jegyvásárlás esetén ezen a linken is tehetünk panaszt. Ezen a felületen továbbá kérdések megválaszolásán keresztül részletesebb tájékoztatást is kaphatunk.