Itt a teljes lista: ezeken az úti célokon vágja vissza a járatait a Ryanair 2026-ban

Európa egyik legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair az elmúlt évben több európai úti céllal is konfliktusba került a magas repülőtéri díjak miatt. Ezeket a légitársaságok a repülőteret üzemeltető vállalatoknak fizetik meg, mértékük pedig jellemzően utasonként 10 euró körül alakul.

A Ryanair azt kifogásolja, hogy az elmúlt években több országban emelkedtek a tételek, vagy legalábbis nem csökkentek. A vállalat szerint mindez rontja az érintett úti célok versenyképességét azokkal az országokkal szemben, ahol kedvezőbb feltételek mellett működhetnek – például Magyarországgal, Szlovákiával, Olaszországgal vagy Svédországgal. A vita következményeként a légitársaság több helyszínen is kapacitást csökkentett.

A Ryanair korábban is hozott már hasonló döntéseket, de a mostani hullámot Spanyolország indította el tavaly januárban. A spanyol repülőterek legfontosabb üzemeltetője, az állami AENA ugyanis nem volt hajlandó mérsékelni a repülőtéri díjakat. Az ország 59 turisztikailag is forgalmas repülőtere közül ráadásul 43-at az AENA üzemeltet, így a döntés több százmilliós utasforgalmat érint.

Ennek nyomán a Ryanair összesen 12 útvonalon, nagyjából 18 százalékkal csökkentette a kapacitását, ami 800 ezer utasférőhely törlését jelentette. Az érintett városok között szerepelt többek között Jerez de la Frontera, Valladolid, Santiago de Compostela, Vigo, Zaragoza, Asztúria régiója és Santander is. Vigo esetében ez 61 százalékos forgalomcsökkenéssel járt, míg Santiagóba 28, Zaragozába 20, Asztúriába 11, Santanderbe pedig 5 százalékkal kevesebb járat indult.

A konfliktus azóta sem rendeződött: a Ryanair év végén bejelentette, hogy a 2025/26-os téli szezonban összesen egymillióval csökkenti a Spanyolországba tartó és onnan induló járatok ülőhely-kapacitását. Ez a télen különösen népszerű Kanári-szigeteken 10 százalékos visszaesést és 400 ezer ülőhely megszüntetését jelenti, míg a szárazföldi útvonalaknál 41 százalékos csökkenéssel és 600 ezerrel kevesebb ülőhellyel számolnak. Ezzel párhuzamosan három, már említett repülőtérről teljesen kivonultak: Tenerife-Északról, Vigóból és Santiagóból a légitársaság az év végére megszüntette a járatait.

Ausztriában utasonként 12 eurós illetékkel számolnak a légitársaságok, amire a Ryanair kapacitáscsökkentéssel reagált: a most zajló téli szezonban három repülőgépet von ki Bécsből, és további három – Dániába, Észtországba és Spanyolországba tartó – járatot is megszüntet.

A dán Aalborg Airport márciustól utasonként 50 koronára (kb. 6,7 euróra) emelte a díjat, aminek hatására az ír cég teljesen megszünteti a várost érintő járatait. Hasonló sorsra jutott Dánia második legforgalmasabb repülőtere, a Billund Airport is: innen a légitársaság március 31-gyel vonult ki. A Ryanair becslései szerint Dánia így már a nyári hónapok alatt is 1,7 millió utastól és 32 járattól eshet el. Ez a turizmuson keresztül a gazdaságra is hatással lehet, hiszen mindkét város kifejezetten népszerű az utazók körében.

Észtország szintén jelentős, pontosabban 33 százalékos emelést hajtott végre, ezért a Ryanair úgy döntött, hogy hat Tallinnba tartó járatát is megszünteti, ami a vállalat szerint komoly visszaesést okozhat az ország forgalmában. Hasonló a helyzet Lettországban is: Rigába a téli szezonban összesen 160 ezer ülőhelyet törölnek, emellett pedig hét nemzetközi útvonal is megszűnik. Ezek: Aarhus (Dánia), Berlin (Németország), Edinburgh (Skócia), Gdańsk (Lengyelország), Göteborg (Svédország), Memmingen (Németország) és Párizs–Beauvais (Franciaország).

Bár Németország idővel felismerte, milyen kedvezőtlen hatással vannak a magas repülőtéri díjak a turizmusra és a gazdaságra, a Ryanair megszorításai alól ők sem maradtak ki. A légitársaság októberben jelentette be, hogy a téli menetrendben 24 németországi útvonalat töröl, és több mint 800 ezer ülőhelyet szüntet meg. A változás kilenc repülőteret érint – köztük Berlint, Hamburgot, Memmingent, Dortmundot, Drezdát és Lipcsét is. A német vezetés később jelezte, hogy vissza kívánja állítani a 24 százalékos emelés előtti szintet, ez azonban várhatóan csak a következő nyári szezonban történik meg.

Franciaország szintén feketelistára került. A 2025/26-os téli menetrendet a Ryanair 13 százalékkal vágta vissza, ami 25 útvonalat és 750 ezer férőhelyet érint. A legnagyobb vesztesek Bergerac, Brive és Strasbourg, ahonnan a légitársaság teljesen kivonult – és minden jel arra utal, hogy nem ez az utolsó ilyen döntés.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a Portugáliához tartozó szigetcsoporton a légitársaság 2026 márciusától teljesen megszünteti a járatait. Ez a gyakorlatban hat útvonal és nagyjából 400 ezer utas elvesztését jelenti. A Ryanair ugyanakkor azt is jelezte, hogy a döntés elkerülhető: ha az Azori-szigeteken mérséklik az utasonkénti terheket, a cég szerint folytathatja az itteni működését.

Legutóbb Belgium került a célkeresztbe, ahol 2027-től 10 euróra emelnék az utasonkénti illetéket, és a Charleroi repülőtéren egy új, személyenként 3 eurós díjat is bevezetnének. A Ryanair erre reagálva a 2026/27-es téli szezontól öt géppel, húsz útvonallal és mintegy egymillió férőhellyel kisebb kapacitással tervez az országban. Összességében ez 22 százalékos visszavágást jelent, amely elsősorban Brüsszel számára okozhat nehézséget.

Érdemes hozzátenni, hogy bár a turizmus a legtöbb ország számára kiemelt ágazat, a kivonulásokat sokan mégis öngólnak tartják, hiszen a felszabaduló kapacitás könnyen lehetőséget teremt a konkurenciának. A konfliktushullámot elindító Spanyolországban például a Vueling már bejelentette, hogy 160 ezer férőhellyel bővíti téli kínálatát, többek között olyan repülőtereken, ahonnan az ír fapados visszavonult.

A lehetőséget mások is gyorsan kihasználták: a Kanári-szigetek légitársasága, a Binter az érintett tenerifei repülőtéren 33 százalékos bővüléssel számol, az Iberia Express pedig 5 százalékkal növelné a kapacitását. Hasonló tervei vannak a Voloteának és a Wizz Airnek is, így könnyen lehet, hogy a Ryanair döntéseivel végül inkább a versenytársait hozza helyzetbe.