75 éves a magyar repülés otthona – 7 érdekesség a Liszt Ferenc Repülőtérről

Kevesen tudják, kit is takar pontosan a Ferihegy elnevezésből „Feri". Ha minden igaz, a repülőtér Széchenyi István egyik barátjáról, a bajor felmenőkkel bíró Mayerffy Ferencről kapta a nevét, akinek a környéken szőlőbirtokot alakított ki a 19. század első felében. A Vecsés és Rákoshegy közötti területet gondozó grófot kedvelték és tisztelték a környékbeliek, így már az 1900-as években is vele kapcsolatban emlegették a környéket.

Már az 1920-as években elindult a közforgalmú repülés Budapesten, de ekkor még nem Ferihegyen, hanem Mátyásföldön működött egy füves repülőtér. Az új légikikötő építésének ötlete 1938-ban merült fel; erre pedig Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határát jelölték ki. Az erre kiírt pályázatot 1939 decemberében bírálták el, ahol ifj. Dávid Károly elképzelései nyertek.

A második világháború egyre súlyosabb nyomása miatt 1944 elejére teljesen leállt a projekt. A háború vége felé a már elkészült és félkész épületek súlyosan megrongálódtak a szövetséges légitámadások következtében. Az év végére – mint egész Budapest – a repülőtér is szovjet irányítás alá került. A BUD szerint Ferihegy újjáépítéséről 1947-ben született döntés, kifejezetten a polgári repülés céljaira. A munkálatokat egy „hároméves terv” részeként határozták meg, a hivatalos megnyitóra 1950. május 7-én került sor.

Az 1946-ban létrehozott Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) elsőként csak néhány nemzetközi járatot üzemeltetett Ferihegyről, főként a keleti blokk nagyobb városaiba: Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába. Az 1954 őszén alakult Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév) azonban már Béccsbe is indított járatokat 1956 nyarán.

Egy időben még állatkert is működött Ferihegyen, ahol többek között a repülőtérre tévedt vagy az utasok által engedély nélkül behozott állatokat helyezték el. Volt olyan időszak is, amikor az itt gondozott állatok száma elérte az 5000-et. Bár az állatkert 2006-ban megszűnt, a repülőtér továbbra is fontos szerepet játszik az állatok szállításában. Kisállatok és haszonállatok ma is gyakran utaznak repülőgépen, sőt, adódott már olyan, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről versenylovakat szállítottak a Távol-Keletre, valamint fajfenntartó program keretében vízilovak is eljutottak már messzi állatkertekbe.

Az itt dolgozó, magasan képzett szakemberek évtizedekig ültettek palántákat a terminálok körüli virágágyásokba és kőládákba, valamint különféle esztétikus növényeket neveltek az utasterek és irodák díszítéséhez – mindezt egészen 2002-ig, amikor a kertészet végleg bezárta kapuit.

2005-ben az eredeti tervekhez hűen – és a műemlékvédelmi szempontokat is maximálisan figyelembe véve – újitották fel az 1-es terminált. A rekonstrukció annyira jól sikerült, hogy 2007-ben az épület elnyerte Európa egyik legrangosabb örökségvédelmi elismerését. Az Europa Nostra-díjat a modernista építészet kiemelkedő alkotásaként érdemelte ki.

A repülőteret a megnyitás évében csaknem 50 ezer utas használta ki. Az egyre növekvő járat- és utasszám miatt 1985-re végül elkészült a 2-es számú terminál is. 2019-ben már 16,2 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az évtizedek alatt a személyszállítás mellett a légi áruszállítás is hatalmas fejlődésen ment keresztül: a kezdeti 3 ezer tonnából mára évi 250-300 ezer tonna lett, mindezt úgy, hogy a tevékenységet magába foglaló Cargo City épületei is világszínvonalúnak számítanak.

Az utasok véleménye alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér már sorozatban tizenegyszer nyerte el Kelet-Európa legjobbjának járó elismerést.  A közelégedettségen túl azonban a karbonkibocsátás szempontjából is remekül teljesít.