Túl népszerűek: 8 úti cél, amit jobb lesz elkerülni 2027-ben

A Fodor Jenő által alapított Fodor's Travel november 10-én tette közzé a 2027-re vonatkozó „No List” összeállítását. A nyolc úti célt felsorakoztató válogatás olyan helyszínekre hívja fel a figyelmet, ahol a növekvő turistaforgalom már komoly problémákat okoz a helyieknek vagy a természeti környezetnek.

A szerkesztőség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lista nem bojkottfelhívás, és nem arra biztatja az utazókat, hogy végleg mondjanak le ezekről a helyekről. Sokkal inkább arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az utazási döntéseink a helyi közösségekre és a környezetre is hatással vannak.

Az albán tengerpart az elmúlt években Európa egyik legnépszerűbb nyári úti céljává vált. Ksamil és Dhërmi környékén sorra épülnek a szállodák és apartmanok, miközben a hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás infrastruktúrája nem tud lépést tartani a fejlődéssel.

A turisztikai beruházások ráadásul védett természeti területeket is veszélyeztetnek, köztük a Vlorához közeli Vjosë–Nartë érzékeny élővilágát.

Az Amalfi-part egyik legismertebb települése, a mindössze 3729 lakosú Positano már 2023-ban is több mint 132 ezer látogatót fogadott. A keskeny tengerparti utak rendszeresen bedugulnak, a buszok és kompok zsúfoltak, a rövid távú lakáskiadás térnyerése pedig egyre nagyobb nyomást helyez a helyi ingatlanpiacra.

A turistaforgalom hatása már a környező túraútvonalakon és a hagyományos mezőgazdaságban is érezhető.

Bali 2025-ben rekordszámú, közel 6,95 millió külföldi turistát fogadott, a tömegturizmus következményei pedig egyre látványosabbak. A hulladékkezelés nehézségei miatt sok helyen nyíltan égetik a szemetet, miközben a turizmus vízigénye is jelentős terhet ró a sziget készleteire. A rizsföldek és más zöldterületek beépítése tovább súlyosbítja a helyzetet, és az áradások kockázatát is növeli.

A mediterrán szigeten a második otthonként használt ingatlanok terjedése és a nyári turistaforgalom okoz egyre nagyobb feszültséget. A lakóingatlanok több mint harmada második otthon vagy csak időszakosan használt ingatlan, miközben a nyári hónapokban csaknem megduplázódik a szigeten tartózkodók száma.

A szezonális roham jelentős terhet ró a közlekedésre, a vízellátásra és az alapvető szolgáltatásokra, a helyiek számára pedig egyre nehezebb megfizethető otthont találni.

Edinburgh történelmi belvárosában a turistákat kiszolgáló üzletek egyre nagyobb teret foglalnak el. A Royal Mile-on a BBC 2025-ben 72 ajándékboltot számolt össze, miközben a helyiek szerint folyamatosan szorulnak vissza a mindennapi élethez szükséges üzletek és szolgáltatások.

A rövid távú lakáskiadás térnyerése és az emelkedő ingatlanárak szintén nehezítik a helyiek helyzetét. A város ezért idén vezette be az 5 százalékos turistaadót, aminek bevételeiből többek között a turizmus okozta terheket és a lakhatási problémákat próbálják enyhíteni.

Japán népszerűsége az elmúlt években meredeken emelkedett, Kiotó pedig 2025-ben már 62,79 millió turisztikai és szabadidős látogatást regisztrált, ami rekordnak számít. A turisták tömegei miatt a híres szentélyek és templomok környéke rendkívül zsúfolttá vált, de a buszjáratokon és a lakónegyedekben is egyre több problémát okoz a nagy látogatószám.

Gion történelmi negyedében például bizonyos magánutcákat is le kellett zárni a turisták előtt, miután többen zaklatták a gésákat. Kiotó 2026 márciusában a szállásokra kivetett adót is jelentősen megemelte, 2027-re pedig további intézkedéseket terveznek a zsúfoltság enyhítésére.

A világhírű szafariterület több mint egymillió látogatót fogadott a 2024-2025-ös időszakban, miközben a turizmus terjeszkedése egyre nagyobb feszültséget okoz az ott élő maszáj közösségekkel.

Jogvédők szerint mintegy százezer helyire nehezedik nyomás, hogy elhagyja ősi földjeit, miközben a tanzániai kormány természetvédelmi okokra hivatkozva támogatja az áttelepülést. A maszáj közösségek szerint ugyanakkor a turisztikai fejlesztések és a szafariüzletág bővülése is szerepet játszik a folyamatban.

A kevesebb mint tízezer lakosú arizonai Sedonát évente mintegy hárommillió turista keresi fel, elsősorban a vörös sziklaformációk és a látványos túraútvonalak miatt. A látogatók nagy száma azonban a helyi lakhatási válságot is súlyosbítja.

A város lakóingatlanjainak körülbelül ötödét rövid távú kiadásra engedélyezték, az ilyen szállások terjedése pedig tovább szűkíti a helyiek számára elérhető kínálatot. Az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, miközben a zsúfolt utak és túraösvények mellett a környező természeti területek megóvása is egyre nagyobb kihívást jelent.