2023-10-11
A kirándulás gyerekekkel az egészség megőrzése mellett más előnyökkel is jár
Biztosan te is tapasztaltad már, hogy az erdőben, vagy bármilyen zöld területen, ahol nyugalom, béke és jó levegő van, sorra jönnek a világmegváltó gondolataid, míg az irodában jóval kevésbé vagy kreatív. Ez nem véletlen! Számos kutatás bizonyítja, hogy a természetben eltöltött idő pozitívan hat a kognitív fejlődésre, vagyis jó hatással van az agyra.
A zöld környezet javítja a figyelmet és a nehezebb feladatok elvégzése is könnyebben megy abban a miliőben – a városi közeg egyébként pont az ellenkező hatást váltja ki.
Az is nagyon érdekes, hogy nem feltétlenül kell túracipőt húzni a kreatív gondolatokért, hiszen már az is ugyanúgy doppingolja az elmét és javítja az egyes agyterületek kapcsolatát, ha csak természetfotókat nézegetünk vagy lemegyünk a legközelebbi parkba sétálni, vagy leülünk egy padra és nézelődünk.
Azok a gyerekek, akik természetközeli iskolába járnak, bizonyítottan könnyebben veszik a tanulással járó nehézségeket. Sőt, a zöldterületekhez jobban hozzáférő kicsik több szürkeállománnyal rendelkeznek, ami magasabb szintű gondolkodást eredményez.
Tehát a kirándulás gyerekkel a kicsiknek és a szülőknek is sok előnnyel jár.
A Chicagói Egyetem Environmental Neuroscience Laboratory igazgatója, Marc Berman nem rég arra jutott, hogy a természet növeli az agy teljesítményét, pozitív hatással bír a memóriára és a vezetői figyelemre. Ez annyit jelent, hogy képesek vagyunk előre tervezni, kitartóan dolgozni a céljainkért, mérlegelni a nehéz döntéseket, fenntartani a fókuszt és kontrollálni az érzelmeket – mindezen készségek a vezető-, más néven a végrehajtó funkciók alá tartoznak. Az idegtudományok kutatói állítják, hogy ezek a készségek a prefrontális kéregből, az agy elülső részéből származnak – ennek a résznek a fejlődése kb. 25 éves korban teljesedik ki.
De mégis, mi történik az aggyal, ha egy erdőben sétálunk, gyerekkel kirándulunk? A szabadban eltöltött idő nagyban különbözik a figyelemelterelő, nyüzsgő világtól, és amikor „hirtelen” zöld környezetre váltunk, a túlterhelt prefrontális kéreg (ez a rész koordinálja az információkat más agyi területekről) pihenő és töltődő üzemmódba kapcsol – tulajdonképpen úgy, mintha töltőre tennénk egy elektromos kütyüt. Stephen és Rachel Kaplan 1989-ben jelentette meg a Figyelem-helyreállítás elméletét, amely szerint a természet alapvetően egy úgynevezett „lágy bűvölet” állapotát eredményezi. Egy élő, természeti terep nagyon kellemes élményt nyújt, de nem igényel nagy erőfeszítést a befogadása, tulajdonképpen ennyi a titka az egésznek. Egy nehéz munkahét után egy kis szabadban eltöltött idő elegendő arra, hogy kellőképpen felfrissítse az agyat. Ám nem csak ezért érdemes kirándulós programokat szervezni! A természet lazító fiziológiai hatásokat fejt ki a szervezetben, például csökkenti a pulzusszámot és a vérnyomást. Így jobban teljesíthetünk a munkában és kevésbé fogunk idegeskedni is.
A természetben való időtöltés sokkal több, mint kikapcsolódás vagy pihenés, inkább nevezhető egy elengedhetetlen programnak, ha egy kicsit fontos számunkra az öngondoskodás.
Szöveg: Sinkó Edit
