Az Adriai-tenger 5 legveszélyesebb állatától jobb, ha távol tartod magad
Tűzféreg (Hermodice carunculata)
Fotó: John A. Anderson, Shutterstock

2025-07-13

Az Adriai-tenger 5 legveszélyesebb állatától jobb, ha távol tartod magad

Napfény, hullámzó tenger, kényelmes napágyak és finom falatok. Horvátországra gondolva a legtöbbünknek egy idilli kép ugrik be, azonban még egy ilyen békés környezetben is rejtőznek veszélyek. Az Adriai-tenger bár alapvetően egy eléggé biztonságos úti célnak számít, a vizekben itt is élnek olyan állatok, amelyekkel nem szeretnénk összefutni. A ritkán, de előforduló cápákon kívül mutatunk most öt olyan tengeri élőlényt, ami az emberekre nézve is veszélyes. 

Tűzféreg (Hermodice carunculata)
Image
Fotó: Jesus Cobaleda/Shutterstock

A tűzféreg az utóbbi években egyre gyakrabban bukkan fel az Adriai-tengerben, ami egyaránt aggodalommal tölti el kelt a tudósokat és a strandolókat. A fájdalmas fullánkjáról ismert faj a mediterrán vizek melegedésének következtében terjeszkedik egyre inkább észak felé. Az állat falánk ragadozóként és dögevőként jelentős hatással lesz a jövőben is az adriai ökoszisztémákra: mivel korallokat és tengeri sünöket, de akár halakat is zsákmányult ejt, így a populációjának növekedése megzavarja a helyi táplálékláncot. A tűzféreg alapvetően nem agresszív állat, de a mérget tartalmazó sörtéivel való érintkezés erős égő érzést, irritációt és duzzanatot, egyes esetekben pedig a csípés akár hányingert, szédülést és hosszan tartó kellemetlen érzést okozhat. Fontos, hogy ne dörzsöljük a fájdalmas bőrfelületet, alkalmazzunk inkább csipeszt és ecetet. 

Tengeri sün
Image
Fotó: boulham/Shutterstock

A tengeri sün nem ritka vendége az Adriai-tengernek, elsősorban pedig a sziklás, partmenti területeken kell óvatosnak lennünk. Lassú mozgása és kis mérete miatt azt gondolhatnánk, hogy egy jelentéktelen állatról van szó, ám a tengeri sünök rendkívül jótékonyan hatnak környezetükre:  segítenek szabályozni az algák növekedését, így tartják egészségesen a tengerfeneket és a korallzátonyokat. Tüskéiket védekezésre használják, és hatékonyak is, hiszen még a náluk többszörösen nagyobb embereket is elijesztik. Balszerencsénkre ha véletlenül rájuk lépünk, a tüskék talpunkba ragadhatnak, de pánikra semmi ok: először áztassuk a megszúrt testrészünket meleg vízbe, hogy felpuhítsuk a tüskéket, majd egy csipesz segítségével egyesével szedjük ki azokat. Végezetül alaposan fertőtlenítsük is le az érintett területet, és ellenőrizzük, hogy biztosan nem maradt bennünk semmi. Fontos, hogy semmiképpen se kezdjük el kinyomni vagy kapargatni a tüskék helyét, hiszen így könnyen beljebb nyomhatjuk őket. 

És akkor ott van az ezüstcsíkos gömbhal: Lebénít, ha hozzáérsz – életveszélyes hal terjed az Adrián
Vörös tűzhal (Pterois miles)
Image
Fotó: Petr Civis/Shutterstock

Az alapvetően az Indiai-óceánban és a Vörös-tengerben őshonos vörös tűzhal kívülről gyönyörűen fest: legyezőszerű uszonyaiban és merész piros, fehér és barna csíkjaiban visszaköszön a természet szépsége, a megnyerő külső mögött azonban veszélyek rejtőznek. Hátúszójának 13 tüskéjével fájdalmas csípést tud okozni, ráadásul minél közelebb merészkedik a parthoz, annál sötétebbek, ezért nehéz lehet kiszúrni őket. Szerencsére a tűzhal sem egy agresszív faj, de tüskéi mérgezőek: átlagos esetben a csípés erős fájdalmat, duzzanatot, hányingert és szédülést okoz, ritkán azonban halálos végkimenetelű is lehet, így mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni. 

Közönséges muréna (Muraena helena)
Image
Fotó: Al Carrera/Shutterstock

A közönséges muréna Horvátország partszakaszain már régóta gyakran észlelt fajnak számít és főleg a búvóhelyekben gazdag, köves tengerfenéket kedveli. Egy akár 1,5 méteres hosszúságot és 15 kilogrammos súlyt is elérő éjszakai ragadozóról van szó, amely halakra és rákokra vadászik. Bár magától nem támad emberre, amennyiben provokálják, éles fogaival erős és mély harapást tud okozni, amely bakteriális fertőzés veszélyét hordozza magában, ezért inkább ne nyúlkáljunk sziklák üregeibe vagy olyan helyre, ami jó búvóhely lehet számára. A dalmát régiókban egyébként olykor csemegeként fogyasztják, különösen a tengerparti területeken, ahol grillezik, sütik vagy főzik.

A hosszúszárnyú bálnák ezzel szemben jóval kedvesebbek: Aranyos ok miatt borítják buborékfelhőbe az embereket a púpos bálnák
Iránytűmedúza (Chrysaora hysoscella)
Image
Fotó: JDScuba/Shutterstock

A korábban kizárólag az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben előforduló iránytűmedúza az elmúlt évtizedekben az Adriai-tenger partjainál is sokszor felbukkant – a Croatia Yachting szerint leginkább tavasszal és nyáron. Nevét feltűnő, iránytűszerű mintázatot mutató külsejéről kapta, átmérője pedig akár a 30 centimétert is elérheti  – nem beszélve az akár egy méteres hosszúságra megnövő csápjairól. Hasonlóan a fenti állatokhoz, az iránytűmedúza sem ellenséges, ha viszont hozzáérünk csápjaihoz, kellemetlen csípéseket, bőrirritációt és égési sérüléseket okozhat. Ha már megtörtént a baj, öblítsük le a sérült területet tengervízzel (semmiképpen sem édesvízzel!) és ne dörzsöljük, mivel ez szétkenheti a mérget. Az ecet segít fertőtleníteni, ezután lehetőleg minél hamarabb nyomjunk rá nyugtató gélt, például aloe verát. Ügyeljünk arra is, hogy eltávolítsuk az esetlegesen ránk ragadt csápok maradványait, a fájdalom enyhítésében pedig egy forró fürdő is segíthet. 

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!