Hatalmas ókori védvonal szeli át az Alföldet, nyomai ma is láthatók

A Csörsz-árok valójában nem egyetlen összefüggő árok, hanem egy több mint 1200 kilométeren át követhető sánc- és árokrendszer, ami az Alföld jelentős részét behálózza. Egyes szakaszai ma is jól kivehetők a tájban, máshol már csak kisebb mélyedések, régi térképek és légi felvételek őrzik az egykori védmű nyomát.

Méreteit jól érzékelteti, hogy a becslések szerint mintegy 15 millió köbméter földet mozgattak meg az építése során.

A Csörsz-árok eredete régóta foglalkoztatja a kutatókat, és bár minden részletében ma sincs egységes álláspont, a legtöbb bizonyíték a késő római korhoz köti a rendszer kialakulását.

A jelenleg elfogadott régészeti értelmezés szerint a védmű a 4. században épülhetett.amikor az Alföldön élő szarmaták a Római Birodalommal szövetségben álltak. Kialakításában feltehetően római hadmérnökök is közreműködtek.

A védmű így a szarmaták által lakott területek és a Római Birodalom közép-európai határvidékének védelmében kaphatott szerepet. Pontos rendeltetéséről azonban továbbra is több elképzelés létezik.

Egyes kutatások azt is felvetik, hogy bizonyos szakaszai a katonai funkció mellett a vízgazdálkodásban is szerepet játszhattak. Erre utalhat, hogy a Tarna az árokrendszer több részét összekapcsolja, így elképzelhető, hogy helyenként a víz megtartását vagy elvezetését is segítette.

A hatalmas földmű eredetét a néphagyomány is saját történetekkel magyarázta.

Az egyik legismertebb, Valkó környékén fennmaradt monda szerint Csörsz egy Tisza mentén élő királyfi volt, aki beleszeretett egy helyi királylányba. A lány azt a feltételt szabta, hogy hajón szeretne eljutni új otthonába, Csörsz ezért árkot ásatott a Tiszától egészen Valkóig, hogy menyasszonyáért vízi úton érkezhessen.

A mondakörnek sötétebb változatai is fennmaradtak. Ezekben Csörsz már nem romantikus kérőként, hanem zsarnoki uralkodóként jelenik meg, aki népével ásatja a hatalmas árkot. A különös földmű eredetét másutt természetfeletti erőkkel magyarázták, és egyes szakaszait az ördög művének tartották.

Ehhez a hagyományhoz kapcsolódik az árokrendszer több vidéken fennmaradt másik neve, az Ördögárok is.

Aki saját szemével is megnézné az ókori védmű egyik látványosan fennmaradt részét, annak érdemes bejárnia a Gödöllő és Valkó között húzódó Csörsz-árok tanösvényt. A 2022 nyarán kialakított, mintegy nyolc kilométeres útvonal a Juharos erdős területén vezet keresztül, nyolc információs táblája pedig az árokrendszer történetét, a hozzá kapcsolódó elméleteket és a környék természeti értékeit mutatja be.

A túra során több helyen maga az árok is jól kivehető, de az útvonal más érdekességeket is érint. Ezek közé tartozik a közel 170 éves, Bethlen-faként ismert hatalmas kocsányos tölgy, valamint az Erzsébet-pihenő, amely egykor Sisi egyik kedvelt pihenőhelye volt.