28 év után érhet véget a világ egyik leghosszabb gyalogútja

Karl Bushby 1998. november 1-jén indult el a Chile déli részén fekvő Punta Arenasból. A BBC által Góliát-expedícióként emlegetett vállalkozás célja az volt, hogy a történelem leghosszabb, megszakítás nélkül és saját erőből teljesített útvonalát járja végig.

Bushby két szabályt állított fel magának: az út során semmilyen járművet nem használhatott arra, hogy előrébb jusson, és addig nem térhetett vissza az Egyesült Királyságba, amíg be nem fejezte a világ körüli út még hátralévő részét. Vízumkorlátozások és más kényszerű szünetek miatt időnként el kellett hagynia az adott országot, de mindig pontosan oda tért vissza, ahol korábban abbahagyta a gyaloglást.

Bushby Dél-Amerikából észak felé haladt Argentínán, Perun, Ecuadoron és Kolumbián keresztül. Az út egyik első komoly próbatétele a Kolumbiát Panamától elválasztó Darién régió volt, amelyet sűrű dzsungel, járhatatlan terep és fegyveres csoportok jelenléte tesz különösen veszélyessé.

Innen Közép-Amerikán, majd Mexikón keresztül jutott el az Egyesült Államokba és Kanadába. A következő hatalmas akadály 2006-ban következett, amikor Dimitri Kieffer francia kalandorral együtt átkelt a Bering-szoros jegén Alaszka és Oroszország között. A páros 14 napig haladt a folyamatosan mozgó jégtáblákon, miközben a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fokig süllyedt. Bushby ezzel az első brit lett, aki gyalog kelt át a mintegy 93 kilométer széles, befagyott tengeri szakaszon.

Ha mindez nem lett volna elég, az orosz hatóságok illegális határátlépés miatt őrizetbe vették őket. Egy ideig az is kérdés volt, hogy Bushbyt kitiltják-e Oroszországból, ami gyakorlatilag véget vetett volna az expedíciónak. Végül fellebbezés után folytathatta útját.

Oroszország után Szibérián, Mongólián és Kínán keresztül haladt tovább, majd Türkmenisztánba és Kazahsztánba jutott. A háborús és geopolitikai helyzet miatt később úgy döntött, hogy elkerüli Oroszországot és Iránt, ehhez azonban egy meglehetősen szokatlan kerülőt kellett tennie.

2024-ben 31 nap alatt átúszta a Kaszpi-tengert Kazahsztán és Azerbajdzsán között. A csaknem 300 kilométeres átkelés után Törökországon keresztül érte el Európát, 2026 júniusára pedig átlépte Belgium határát.

Ekkorra alig néhány hét választotta el Calais-tól, ahonnan már csak a La Manche csatornán kellene átjutnia az Egyesült Királyságba. Az Eurotunnel üzemeltetője azonban nem engedélyezte számára, hogy az alagút egyik szervizjáratán gyalog keljen át.

Bushby abban bízik, hogy a döntést felülvizsgálják. Állítólag ha a helyzet nem változik, azt is fontolóra veszi, hogy átússza a La Manche csatornát. Ez a Kaszpi-tengeri átkelésnél is összetettebb vállalkozás lenne. A víz hidegebb és viharosabb, a szoros pedig a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Az átkeléshez jelentős felkészülésre és hatósági engedélyekre lenne szükség.

Amint eljut Angliába, Bushby gyalog folytatja útját észak felé. A 28 éve tartó expedíció Hullban, gyermekkori otthonának kapujánál érhet véget, ugyanott, ahová 1998 novemberében elindult hazafelé.